Bihari-Horváth László (szerk.): A Bocskai István Múzeum Évkönyve 2. (Hajdúszoboszló, 2015)
Múzeumpedagógia, múzeumi közművelődés - Illésházy Katalin Anna: „Ki játszik ilyet, majd megmondom milyet?” – Tanulmány a népi játszóházakról
„Ki JÁTSZIK ILYET, MAJD MEGMONDOM MILYET?” mekkor-múzeumokig; Sándor Ildikó: Élhető hagyomány játékkal. Népi játék a Hagyományok Háza felnőttképzésein és gyerekfoglalkozásain. „A felnőtt környezet kultúrájának a vetülete adja a gyermekjátékok zömét. (...) összehasonlítva a gyermek néprajzát a felnőttekével, letűnt kulturális javakra következtethetünk ennek töredékeiből. Külön figyelmet érdemelnek a gyermekjáték olyan jelenségei, amelyekben a gyermekeknek van kezdeményező szerepük: csak gyermekek által készített játékszerek - sárból, porból, homokból, fűből stb., harci játékok homokban, gyermeki rigmusok stb. A gyermekjátékot a maga egészében a gyermek naiv kultúrájának tekinthetjük, melynek fő forrása az adott felnőtt környezet, elsősorban a szülők, nagyszülők, idősebb testvérek, rokonok, de alakulásában szerepe van a természeti környezetnek is. ”32 2.7. A népi játszóház megjelenése A népi játszóházak megjelenése szintén nagyban tükrözi a múzeumpedagógiával való közel állását. A népi játszóházas mozgalom megjelenését az 1979-es évre tehetjük, ami a Nemzetközi Gyermekév esztendeje volt. Az ünnephez kapcsolódva a Népművelési Intézet (későbbi Magyar Művelődési Intézet) játékkiállítást szervezett, amihez Hollós Róbertnének köszönhetően foglalkozások is kapcsolódtak. Az újszerű program nem állt meg a kiállítással, muzeológiai szakemberek, művelődési házak által felkarolva, modern, innovatív eseménysorrá vált.33 A népi játszóházak terjedésének másik útja a már működő táncházmozgalom34 képviselőihez köthető. Kiemelkedő szereplői Sebő Ferenc, Halmos Béla, Tímár Sándor, Jánosi Sándor. A táncházmozgalom nyitott a gyermekek felé az „Aprók tánca” elnevezésű programmal, amihez számos táncolni vágyó gyermek csatlakozhatott. A gyermeki néptánc helyet adott a drámajátékoknak, spontán megmozdulásoknak is Mezei Éva, Gabnai Katalin, Debreczeni Tibor szakmai, pedagógiai módszereivel. A táncházmozgalom mellett, illetve azzal együttműködve kiemelkedő szerepe volt a népi játszóházas mozgalom elindításában és életre 32 Lajos 1979:350. 33 Sági Norberta interjúja Kalmár Ágnessel http://www.forrasfolyoirat.hu/1207/kalmar. pdf (2014.03.11. 12:27) 34 Az első Sebő és Halmos által kezdeményezett táncház 1973-ban nyílt meg. http://www.bem6.hu/hu/zene/item/90-sebo-klub-es-tanchaz (2014.03.11. 11:45.) 473
