Bihari-Horváth László (szerk.): A Bocskai István Múzeum Évkönyve 2. (Hajdúszoboszló, 2015)
Múzeumpedagógia, múzeumi közművelődés - Illésházy Katalin Anna: „Ki játszik ilyet, majd megmondom milyet?” – Tanulmány a népi játszóházakról
,Kl JÁTSZIK ILYET, MAJD MEGMONDOM MILYET?' ■ Csak hagyományos ■ Újabb technikákat is tanít 6. ábra: Hagyományos és újszerű technikák tanításának arányai 2.5. Módszertani kitekintés Népi játszóházak vagy múzeumpedagógiai foglalkozások programjának kialakításakor rengeteg dologra kell odafigyelni, hogy a lehetőségekhez mérten minél több információt és értéket lehessen a gyerekek felé közvetíteni. Szem előtt kell tartani a helyszín adta lehetőségeket és korlátokat, anyag- és eszközkészletünket, a gyerekek korát, a rendelkezésünkre álló időintervallumot, a gyerekek számát. Nincs könnyű dolgunk, mert ezek az információk sok esetben a foglalkozás előtt csak rövid idővel derülnek ki. Arra a kérdésre, hogy „ Mi alapján építi fel játszóházai programját?” a következő válaszokat kaptam a játszóházvezetőktől: milyen ünnephez kapcsolódik, milyen korú gyermekek lesznek a játszóházon, hány fő várható, csoportos foglalkozás-e, folyamatosan jönnek-e a gyerekek, milyen a helyszín, tájegység, időtartam, költségek. „Alkalmanként körüljárunk történelmi korszakokat (pl. reneszánsz), vagy egy-egy idegen kultúrát (pl. indián) is. ”28 A foglalkozások első és legfontosabb célja, hogy a gyerekek jól érezzék magukat, mert ha kínlódva végzik el a feladatokat, a mögöttes ismereteket, néprajzi tudást szinte lehetetlen átadni nekik. Ezért a legfontosabb, hogy biztonságos, nyugodt környezetet és jó hangulatot tudjunk biztosítani. Ezt követi a kézműves, néprajzi hagyományok, ismeretek átadása. A helyszín a legtöbb foglalkozás esetében adott, ritkán van az ember olyan szerencsés helyzetben, hogy saját maga által kialakított állandó műhellyel, foglalkoztató térrel rendelkezzen. A legtöbb alkalom 28 Takács Andrea, Szatmárnémeti 2013. 469
