Bihari-Horváth László (szerk.): A Bocskai István Múzeum Évkönyve 2. (Hajdúszoboszló, 2015)

Múzeumpedagógia, múzeumi közművelődés - Illésházy Katalin Anna: „Ki játszik ilyet, majd megmondom milyet?” – Tanulmány a népi játszóházakról

,Kl JÁTSZIK ILYET, MAJD MEGMONDOM MILYET?”

2. ábra: Népi játszóház programtípusai

A dramatikus játszóházak általában a bemutatni kívánt néprajzi momentum elméletének játékos érzékeltetésére, tanítására szolgálnak. Ünnepekhez, szokásokhoz kapcsolódó cselekmények bemutatásával eljátszásával, elsősorban az élményszerzést tűzik ki célul. Ezeken az alkalmakon a játszóházvezető és a résztvevő közönség valamilyen szerepet vállal magára. A hitelesség érzékeltetésére általában viselet jellegű öltözéket, kellékeket is magukra öltenek.

A mozgásos játszóházi programok hasonlítanak a dramatikus típus jellemzőire, azonban kevésbé kötöttek. Elsősorban népi játékok, táncok tanítása folyik ezeken az alkalmakon. A játékok tanítása legtöbb esetben játékcsokrokban történik, népdalok tanításával egybekötve. Sok esetben a kézműves foglalkozások közti pihenést, kikapcsolódást szolgálja. Leggyakoribbak az énekes-táncos gyermekjátékok, (pl: „Tekeredik a kígyó...”, ,„Kerek a káposzta, csipkés a levele...”), ügyességi játékok (pl. ugróiskola), eszközökhöz kapcsolódó játékok (pl. gólyaláb, mocsárjáró), csoportos játékok (pl. bigézés, csülközés). A felsorolt játszóházakban megjelenő játékcsoportok szoros párhuzamot mutatnak a Lázár Katalin által a Magyar néprajz VI. kötetében leírt játéktípusokkal.6 Gyakori a gyermekek játékos tánctanítása kötetlen, nem rendszeres formában. Eb6 Lázár 1990: 544-648.

459