Bihari-Horváth László (szerk.): A Bocskai István Múzeum Évkönyve 2. (Hajdúszoboszló, 2015)
Múzeumpedagógia, múzeumi közművelődés - Illésházy Katalin Anna: „Ki játszik ilyet, majd megmondom milyet?” – Tanulmány a népi játszóházakról
Illésházy Katalin Anna A játékszerek egyik legnagyobb csoportját képzik az emberfigurák, babák, a lánygyermekek talán legkedveltebb játékszerei, amelyek segítségével belekóstolhatnak a később rájuk váró gyermeknevelési feladatokba is. A játékkal, a gyermekélettel kapcsolatos kutatások középpontjában a 6-12 éves gyermekek állnak, mivel a játékok elsődleges célja egy hagyományos családban az, hogy a gyermeket felkészítsék a rá váró felnőtt életre. Mára a játékok és a gyerekek játékszokásai nagyban megváltoztak. A játszóházak célja megmutatni e kulturális tevékenységek egy részét a gyermekeknek,fiataloknak. A témában való elmélyedés érdekében több konferencián vettem részt. 2012. március 8-9-én az Egerben megrendezett „Múzeum és játékhagyomány - Továbbélő játékkultúra ” című konferencián, ahol több előadás aktuális kérdése volt, hogy egy múzeumban kiállított játéktárgy, természetes anyagokból készült játékszer hogyan mutatható be interaktív módon, pedagógiai foglalkozások keretében. Az ilyen jellegű játszóházak, múzeumpedagógiai foglalkozások legnagyobb előnye véleményem szerint az, hogy a gyermek számára egyidejűleg tehető kézzel foghatóvá egy múzeumban látott, szakirodalomból ismert tárgy úgy, hogy egyszerre juttat néprajzi ismeretekhez, a saját kezűleg történő tárgyalkotás szépségéhez, öröméhez, a természetben fellelhető anyagok ismeretéhez és ráadásul egy remek játékszerhez. A X. Országos Táj háztalálkozó konferenciája a „ Kreatív ipar - kézművesség, tárgyalkotó iparművészet tájházainkban’' címmel került megrendezésre Hajdúböszörményben. Az előadásokban bemutatókat hallhattunk a tájházak programjairól. A szülőket és gyerekeket vonzó események jellemző programja a tájházak múzeumpedagógiai szempontból való játékos bemutatása, illetve a játszóházak, kézműves programok kínálata. A TÁMOP pályázatokkal párhuzamosan terjedőben van a hátrányos helyzetűek, munkanélküliek kézműves mesterségekre való oktatása pályázati segítségnyújtással. Közkedveltek a kézművességet, helyi termékeket népszerűsítő előadások, bemutatók, például Hubert Erzsébet (Hajdú Bihar Megyei Népművészeti Egyesület) előadása „,yí népi kézművesség jelenléte a Hajdú-Bihar megyei tájházakban a közművelődési intézmények és civil szervezetek együttműködésének eredményeként” címmel, vagy Feketéné Molnár Erzsébet (Keleti Ökorégió Egyesület) „A tájház, mint a helyi termékek, kézműves alkotások „piaca” - gazdanapok, vásárok, jeles napok tájházainkban ” című előadása. 454
