Bihari-Horváth László (szerk.): A Bocskai István Múzeum Évkönyve 2. (Hajdúszoboszló, 2015)

Néprajztudomány, kulturális antropológia - Lovas Kiss Antal: A hajdúszoboszlói lovas reprezentáció hagyománya

Lovas Kiss Antal

vá váltak.23 Hajdúszoboszlón a lokális identitás egyik legfontosabb eleme a lovashajdú alakjában megformált eredet. Ezért a rendszerváltozás után 1991-ben létrehozott Városi Emléknap a hajdúk letelepítése mentén fogalmazta meg a város lokális identitását és Bocskai István adománylevelének keltét tette meg a település ünnepévé. Ezen a minden év szeptember másodikán megrendezett ünnepen fontos szerep jut a hajdúszoboszlói lovas bandérium megjelenésének is (11. kép).

10. kép: A szoboszlói bandérium, 1990-es évek (BIMA 2005.12.8.)

Ugyanakkor a városi ünnepen a lovas díszelgés, lényegében a fenn álló hatalom reprezentációja, a rendszerváltás követően a legitimáció eszköze. Szimbolikája visszanyúlás a múlt értékeihez, a lokális társadalom eredetkoncepciójához, amelyben a ló és lovas felértékelődik. A társadalmi ünnepeken a lovasok a hivatalos eseménysor rituális tartalmait segítik elő. Az elvont politikai reprezentáció egyik kommunikációs csatornájaként szimbolikusan fejezik ki a nemzeti és lokális identitást. Talán ezzel is magyarázható, hogy az elért sikerek és a huszárok közkedveltsége ellenére 2004-ben a Bocskai szabadságharc 400. évfordulójának tiszteletére visszatértek az 1927-es lovas hajdú viseletét idéző öltözékhez.24

23 Verebélyi 2004: 19.

24 Juhász 2006: 380.

44