Bihari-Horváth László (szerk.): A Bocskai István Múzeum Évkönyve 2. (Hajdúszoboszló, 2015)

Néprajztudomány, kulturális antropológia - Lovas Kiss Antal: A hajdúszoboszlói lovas reprezentáció hagyománya

Lovas Kiss Antal

8. kép: Szoboszlói lovasverseny. Halasi Fekete Péter parancsnok jelentést ad, 1983

* (BIMA 2005.12.14.)

Az első reguláris huszárezred 300 éves megalakulása jubileumának megünneplésére 1988-ban Nemzetközi Huszártalálkozót szerveztek Budapesten. Az ünnepségen Hajdú-Bihar megye is szerepelt. Erre az alkalomra a bandériumi díszelgés hagyományait követve több település lovasaiból állították össze a csapatukat. A császárhuszár egyenruhás 19 lovas között négy hajdúszoboszlói volt. Jeges Károly, Karika Mihály, Kutucz Zoltán (a Hajdúszoboszlói Búzakalász Tsz.-ből), Rásó Sándor (Hajdúszoboszlói Vörös Lobogó Tsz.-ből)20 (9. kép). Ezzel az eseménynyel gyakorlatilag újra feltűnt a katonás lovas díszelgés hagyományaidé szoboszlón kevésbé jellemző módon - huszáruniformisokon keresztül. A rendszerváltozás után a huszár alakja új hangsúlyt kapott, de nem a nemzeti énkép „katonanemzet” jellegét, hanem a nemesi magyarságképet értékelte fel. Egy 1997-es vizsgálat szerint, a magyarosnak érzett visele- tek közül az országos mintában többnyire a bőszárú gatya (45,8%) áll az élen, azonban a megkérdezett értelmiségiek körében a huszármente (38%) a bőszárú gatya (28,6 %), hímzett ing (23,2 %) fejez ki magyar

20 KÁDÁR 1988: 1.

42