Bihari-Horváth László (szerk.): A Bocskai István Múzeum Évkönyve 2. (Hajdúszoboszló, 2015)
Forrásközlések, Helyismereti, művészeti írások - Szálkai Tamás: „…el kell indulni azon az úton, mely a fejlődés első lépcsőjéhez vezet…” – A városi kezelésbe visszakerült hajdúszoboszlói fürdőfejlesztési terve (1930)
„... EL KELL INDULNI AZON AZ ÚTON,...” két-ízbeni leiratával a fürdőüzemmel szemben támasztott. A javasolt beruházások első részletét képezik annak a kiépítésnek is, mely nélkül a fürdőt gyógyfürdővé nyilvánítani nem lehet. 2. Hajdúszoboszló város képviselőtestülete 30.000 Pengőt biztosít a Fürdő fejlesztésére9 A Városi fürdő vezetésével megbízott Villamosmü igazgatósága javasolja, hogy a fürdő üzem 1930. évi fele jövedelme terhére, mely címen 30.000 P.-t a háztartási napló 3058/930. iktatószám alatt bevételezett, mint a fürdőnél legsürgősebb beruházásokra, úgymint II. nagymedencére 16.000 P., körülkerítésre 4.000 P., fürdőtelep és környezetének rendezésére 10.000 P. fordíttassék. Előterjeszti Igazgatóság, hogy a fürdőszezonok eddigi tapasztalatai szerint a hétfő- keddi napok, mely idő alatt az eddigi nagy medence töltése történt, sem a fürdőzőknél a használat szempontjából, sem a bevétel szempontjából nem számított. így a fürdőzés folytonossága, s a bevétel fokozása céljából is egy II. nagymedence készítése válik szükségessé. Ennek megépítésével, illetve a két nagymedence váltakozó használatával elérhető lesz azok kívánatos gyakori tisztántartása, hűtése anélkül, hogy a fürdőzés folytonossága különösen a főszezonban megszakíttatnék. A fürdőtelep körülkerítésére azért van szükség, hogy az egész telep és környezete rendezhető legyen, be- és kijáró fő utak, továbbá sé- tautak létesítésével, cserjék, árnyat adó bokrok szakszerű csoportosításával. Gyakorlati tapasztalatok mutatják ugyanis, hogy ilynemű létesítmény meghonosítása csak az esetben alkotható gazdaságosan, ha az így gondozott terület a jószág]árásból elzárva, a körülkerítés által gondatlan vagy erőszakos rongálásoktól mindenkor megóvható. A Bánóinkért, állami út és város közötti terület előadott rendezésével a fürdő eddigi állapotával szemben megfelelőbb környezetbe jut, ahol a fejlődő dús növényzet a szálló por lekötésével tiszta levegőt juttat a fürdőt használó egészséges, vagy beteg embereknek egyfelől, másfelől a fürdőzők által annyira megkívánt pihenéshez, üdüléshez nyújt helyet és alkalmat. Végül a fürdő területén lévő zuhanyok kellő hőmérsékletű hűtő vízzel való bőséges ellátása - éppen a medencék vizének magas hőmérséklete folytán - mint régóta nélkülözött követelmény, tovább alig halasztható. 9 MNL HBML V. 296/b. 13655/1930. 417 T
