Bihari-Horváth László (szerk.): A Bocskai István Múzeum Évkönyve 2. (Hajdúszoboszló, 2015)
Néprajztudomány, kulturális antropológia - Lovas Kiss Antal: A hajdúszoboszlói lovas reprezentáció hagyománya
Lovas Kiss Antal A hajdúk Szoboszlóra telepítésének 375. évfordulóján kínálkozott arra lehetőség, hogy a lovas kultúra ismét szerephez jusson. 1981-től alovasélet reprezentálására, a minden év augusztus második hetében megrendezett Kösely Kupa fogathajtó- és díjugrató-lovasverseny teremtette meg a lehetőséget. A rendezvény Szöllősi Sándor és Kádár Sándor elhivatott közreműködése nélkül nem jöhetett volna létre. Nem ment azonban minden zökkenőmentesen, a lovasverseny mindjárt a második alkalommal, 1982-ben elmaradt, mert a repülőtér legelőjéthasználó Állami Gazdaság állategészségügyi okokra hivatkozva nem bocsájtotta a rendezvény használatába, így a versenyre nem kerülhetett sor. A kihagyás óta évről évre megrendezésre kerülnek a lovasnapok. Az első nap délelőttjén a Kösely Kupáért zajlott a fogat-akadály hajtás. Délután díszfelvonulás keretében mutatkoztak meg a város lakosai és a turisták számára a lovasok. A második napon került sor a díjugrató versenyekre. A felvonuláson kezdettől fogva részt vett Jeges Károly, aki később a bandérium vezetője lett, és máig ő instruálja a lovas bandérium vonulását, ő toborozza a résztvevő lovasokat. Ekkor még a vonulók kétharmada a tsz lovain vett részt a parádén. A felvonulásuk útvonala a Művelődési Központtól Vörös Hadsereg út - Gyógyfürdő - Újvárosi utca vagy Hajnal utca - Ady Endre út - lovaspálya. A felvonulási út mentén főleg a Gyógyfürdő környékén a nézőközönség tapsa kísérte a menetoszlopot. A felvonulást három lovas vezette fel a versenyző és díszelgő szekerek együttese előtt. A menetben az állami gazdaság és a két termelőszövetkezet mellett ekkor már feltűntek magánszemélyek szekerei, valamint a környező települések, Újszentmargita, Hortobágy, Hajdúböszörmény, Hadház, Téglás fogatai és hajtói is. A menetben különféle fogatolási módokkal, a díszhintótól a parasztszekérig többféle jármű feltűnt. Nem hiányozhatott a menetből a hajdúsági jellegzetességként számon tartott, nyeregből hajtott ötösfogat sem (7. kép). A hajtok öltözéke „népies” elemeket hordozott: fekete nadrág, fekete csizma, fehér ing, árvalányhajas vagy tollas fekete kalap. A hortobágyi fogatok hajtói hortobágyi csikósruhába öltöztek.17 A pályára érve felsorakoztak, és ott a sportlovasok is csatlakoztak a felvonuláshoz (8. kép). Bár a Kösely Kupához kapcsolódó lovas parádé apropóján a nyolcvanas években ismét szerephez jutott a lovas díszelgés, de ekkorra már jelentősen megváltozott a lovas felvonulás célja és szerepe. A nyolcvanas évekre a lóhoz, a lovagláshoz fűződő viszony elsődlegesen a lósport irányából volt értelmezhető. Ekkora a lovak már 17 Hetey 1987: 314. 40
