Bihari-Horváth László (szerk.): A Bocskai István Múzeum Évkönyve 2. (Hajdúszoboszló, 2015)
Természettudomány - Novák Tibor: Hajdúszoboszló természeti adottságai és értékei
Hajdúszoboszló természeti adottságai ... azaz olyan ártéri területet, amely időszakosan vízzel borított ugyan, de időnként teljesen szárazzá válik. A klíma hűvös és csapadékos lehetett, amelyre a szárazföldi csigák között a nedvességigényes és hidegtürő Succinea ob longa faj gyakori előfordulása utal. Az 5-7,5 méter közötti rétegben az egyedszám alacsony, 100 db alatti, de teljesen faunamentes rétegek is előfordulnak. A terület ebben az időszakban hosszabb időre szárazra kerülhetett. A 7,5-8,7 m közötti réteg volt leggazdagabb csigahéjakban. A megtalált egyedek legnagyobb részét (81-99%-át) a vízi fajok egyedei adják, amelyek álló- és lassan folyó vizekre jellemzőek. A leggyakrabban előkerült fajok az Anisns spirorbis, és a Bithynia leachi, amelyek az előkerült vízi életmódú csigahéjaknak 66-95%-át teszik ki. A szárazföldi csigafajok közé a megtalált egyedeknek csupán 1-19%-a tartozik. Ezek túlnyomóan hűvös klímán élő Collumela fajokhoz tartoztak. A szakasz felső részén elvétve melegigényes fajok is előfordultak. A fentiek alapján a téglagyárban feltárt rétegsor folyóvízi ártéri körülmények között keletkezhetett, ahol az árvizek sodorhatták össze az elpusztult csigák házait egyes jól elkülönülő rétegekben. A klíma hűvös, de nem szélsőségesen hideg lehetett. Felszínalaktani értékek A löszös hátságok formái A Dél-Hajdúság és a Hajdúhát városhoz tartozó területe egyhangú felszínű, csekély reliefenergiájú sík, amelyben változatosságot csak az egykori folyómedrek maradványai, a hozzájuk kapcsolódó folyóhátak illetve kisebb nagyobb zárt, löszös mélyedések jelentenek.30 A város területének legmarkánsabb folyómedrei a Köselyhez és a hozzá kapcsolódó holtmedrekhez (Benedek-ér, Vizes-völgy) köthetők. Jelenlegi állapotában a Kösely többnyire a saját egykori folyómederének közepébe mesterségesen mélyített, keskeny, csatornázott mederben folyik, a széles egykori mederágyat inkább csak pangó víz tölti ki, jelentős vízhozammal csak a tavaszi belvizes időszakokban rendelkező vízfolyás. Medrének méretei, szélessége, mélysége és a kanyarulatok hatalmas, túlfej lett íve alapján medrét valamely, a pleisztocén végén délkeletről északnyugatra tartó, lényegesen nagyobb vízfolyás hozta létre, amely a jelenlegi folyóhálózat elemeihez, vízgyűjtőterületeihez csak nehezen köthető. A medrek azóta 30 Szabó 1965.; Szabó et al. 1999.; Lóki et al. 2014. 383
