Bihari-Horváth László (szerk.): A Bocskai István Múzeum Évkönyve 2. (Hajdúszoboszló, 2015)
Természettudomány - Novák Tibor: Hajdúszoboszló természeti adottságai és értékei
Hajdúszoboszló természeti adottságai. .. A hajdúszoboszlói egykori téglagyári gödör területén végzett feltárásból 8,75 m mélységig részletesen adatok állnak rendelkezésre a felszínhez közeli földtani képződményekről.29 Ez a szelvény, amely a Dél- Hajdúság átlagos terepszintjéhez képest kissé alacsonyabb fekvésű térszínről származik, a lösz alatti folyóvízi rétegsort is keresztezi. Az ebben leírt képződmények a Dél-Hajdúság legutóbbi néhány tízezer év során keletkezett legjellegzetesebb földtani képződményt képviselik (2. ábra). A rétegsor tetején lévő talaj humuszban gazdag mezőségi talaj, amely 0,00-0,75 m között sötét színű és a talajosodás következtében nem árulkodik a talajosodás alapjául szolgáló földtani képződmények keletkezésének eredeti körülményeiről. A talaj alatt mintegy 2 méter vastagságú szikes löszréteg helyezkedik el. A lösz a talaj humuszos rétege alatt világossárga színű. Szemcseösszetételére 13-25% közötti agyag-, 48-80% közötti iszap- és 7-19% homoktartalom jellemző. Ez alatt folyóvízi rétegek következnek, amelyek szemcseösszetétele a kőzetlisztes-finomhomokos rétegek váltakozása következtében lényegesen nagyobb változatosságot mutat. Átlagosan 11-32% agyagtartalom, 21-82% iszaptartalom és 7-55% közötti homoktartalom jellemzi őket. 6,75-7,00 m között uralkodóan finom homokból álló közbetelepülés fordult elő. A folyóvízi üledékrétegekben a szürke és a sárga színárnyalatok váltakoztak. A talajvízmélység és a kapilláris úton telített zóna mélységének ingadozása következtében jellemző az oxidáció és a redukció gyakori váltakozása, amelynek következtében ez a jellegzetes tarkaság létrejött. Az oxidáció folyamán oxidált vasvegyületek keletkeztek, amelyek sárga, okker és rozsdaszínű foltokat eredményeztek. Redukció hatására viszont a vasvegyületek redukciója következtében zöldes, szürkés, kékes árnyalatú, két vegyértékű ferro-ionokat tartalmazó vasvegyületek jöttek létre. A tarkaságot tovább fokozzák az egyes szintekben nagy mennyiségben megjelenő piszkosfehér színű, különböző méretű és formájú mészkiválások. A szelvény mentén több csigamaradványos szint is előfordul, nem csak a folyóvízi eredetű rétegekben, hanem a legfelül elhelyezkedő löszrétegben is. 29 Molnár-Krolopp 2003. 381