Bihari-Horváth László (szerk.): A Bocskai István Múzeum Évkönyve 2. (Hajdúszoboszló, 2015)
Természettudomány - Novák Tibor: Hajdúszoboszló természeti adottságai és értékei
Hajdúszoboszló természeti adottságai. .. vastagságban főképp agyagos, kőzetlisztes, homokos üledékek rakódtak a korábbi pannon rétegekre.17 Felszíni földtani képződmények A felszíni üledékek minőségét elsősorban a pliocént követő pleisztocén (2,4 miiló - 10 000 éve) és holocén (10 000-0 éve) felszínfejlődés jellege határozza meg. A mintegy 2,4 millió évvel ezelőtt kezdődött lehűléssel kezdődő pleisztocén időszakra jellemző, hogy a folyóvízi felszínfejlődés tovább folytatódott, ugyanakkor jelentősen hűvösebb klimatikus körülmények miatt megváltozott a vízfolyások üledékszállítása illetve vízjárása. Míg a Hajdúhát és a Hortobágy területeit ebben az időszakban elsősorban az észak felől, a Sajó, a Hernád és a Bodrog mai vízgyűjtőterületéről érkező vízfolyások töltötték fel.18 addig a Dél-Hajdúság medernyomai azt mutatják, hogy a feltöltést végző vízfolyás az Érrel párhuzamos hajdani folyó lehetett. A pannon végén a Hajdúhát a negyedidőszaki löszrétegek alatt foszlányokban fennmaradt vörös agyagtakaró tanúsága szerint kiemelt táblarögként, vízfolyásoktól mentes térszínként viselkedett. A Dél-Hajdúságon és Hortobágyon viszont továbbra is ártéri üledékek képződése volt jellemző.19 A vízfolyások által szállított hordalék minősége északról dél és nyugat felé finomodik,20 így a Hortobágy északi részén ebben az időszakban még kavicsos üledékek is rakódtak le, míg a Dél- Hajdúság felé kavics már nem jutott el, csak homokos, agyagos üledékek rakódtak le. A folyóvízi fejlődés eredményeképpen a pleisztocén során a Dél-Hajdúságra érkező legfontosabb vízfolyás már a mai Kösely elődje lehetett,21 amely keletről érte el a területet és nyugati irányba, a Hortobágy mélyebben fekvő területe felé folyt tovább. A Hortobágy fejlődését lényeges mértékben befolyásolta, hogy mintegy 20-30 000 évvel ezelőtt a Tisza mai helyére került. A Hortobágy egykori ártéri térszíne így folyó nélkül maradt.22 Ezt követően kezdődhetett el a Hortobágy területének mindmáig jellemző talajtani folyamata, a szikesedés.23 Eközben a Hajdúhát területén, illetve a Hortobágy és a Dél-Hajdúság legmagasabban fek17Sümeghy 1944. 18 FranyÓ 1966. 19 Rónai 1985a: 342. 20BORSY 1987.; BORSY 1989. 21 Mike 1991. 22 Félegyházi 1998.; Félegyházi-Tóth 2003. 23 SzöŐRet al. 1992. 379
