Bihari-Horváth László (szerk.): A Bocskai István Múzeum Évkönyve 2. (Hajdúszoboszló, 2015)
Irodalomtörténet - Vida Lajos: Szép Ernő hajdúszoboszlói kultusza
Vida Lajos órát." Szép Anna és Frank Mihály adatai között sok pontatlant találtam. Franki esetében ilyenek, hogy a család az első világháború előtt költözött volna a fővárosban, hogy Szép Sámuel az első világháború utolsó évében halt meg. Szép Sámuel családja csak 1920-ban költözik a fővárosban, ő nyugdíja intézése miatt marad Szatmárnémetiben, de mi előtt megkapta volna a nyugdíját meghalt. A költözést Szép Ernő intézte, aki 1903-óta Pesten élt, a Thököly úton biztosított egy lakást a családnak, ő maga márl 911-től a Margit-szigeten lakott. Az ifjú Szép Ernő hamar elhagyta Flajdúszoboszlót, hogy aztán a halála előtti utolsó években vissza-visszalátogasson gyerekkori boldogságának szeretett városában. 1902-ben a Füzesgyarmat melletti Pusztamacskás tanyán találjuk, mint Schwartz Ferenc földbirtokos két gyermekének nevelőjét, innen kerül a fővárosba barátja Kepes Ernő, a későbbi jogfilozófus segítségével 1903-ban. * * * Hajdúszoboszló a XIX. század utolsó évtizedeitől a polgárosodás útját járta, nemcsak gazdasági, hanem a szellem élet, a művelődés és a közművelődés térén is. Vagyonosodó polgárai: földbirtokosok, ecetgyár - és malomtulajdonosok, ügyvédek, orvosok, gyógyszerészek, tisztviselők, tanítók, kereskedők gondoskodnak a város köz- és szellemi életének fejlesztéséről. Egyletek, egyesületek, olvasókörök alakulnak, a Dalárda, a Kaszinó, a sajtó, az egyházak és az iskolák sajátos önművelő közösségeket és kulturális tereket teremtenek, melyekben a társasági életnek és a művelődésnek is helye van. A vagyonosabb rétegek mellett kialakítja saját szervezeteit az iparosság és a kiskereskedők is. Ez időben a város közszereplői, kiemelkedő személyiségei: Idős Fehér Gábor író, lapszerkesztő, Túri Albert, Kovács Gyula, dr. Fekete László polgármesterek, Szívós Géza, Pénztáros István főjegyző, az utóbbi a város írója, Bor János hírlapszerkesztő, tanár, igazgató, a Kaszinó elnöke, Tóth Lajos a Városi Dalegylet karnagya. Jelentős szerepe volt a városi értelmiségnek, közöttük dr. Hetényi Lipót főorvos, a Hajdúszoboszlói Takarékpénztár elnök-vezérigazgatója, dr. Hetey Ignác városi főügyész, a Megyei Pénztár Bank Rt. igazgatója, Gerő Dániel fő állatorvos, Závori Béla főmérnök, Lengyel Imre, a Járási Bíróság főbírája. Említhetem még Alexa Sándor gyógyszerészt, Adám Jánost, az 1902-ben alakult Kossuth-kör elnökét, Ádám Samut, a városgazdát. Híres családok, a Fogthűy, a Gáti- Tóth, a Czeglédy, a Túri, a Márton, a Soós, az Adám, az Adler, és a 338
