Bihari-Horváth László (szerk.): A Bocskai István Múzeum Évkönyve 2. (Hajdúszoboszló, 2015)

Irodalomtörténet - Vida Lajos: Szép Ernő hajdúszoboszlói kultusza

Szép Ernő Hajdúszoboszlói kultusza

A család zsidó-sváb eredetű, Szoboszlón én is gyakran hallottam, hogy a nevük Schon volt - a New York Városi Egyetem politikatudományi tanszékének erdélyi származású professzora, Randolfh L. Braham, A magyar holocaust szerzője szintén Szép (Schön) néven említi. Elköveti ezt a tévedést az Akadémiai Lexikon is.

Szép Anna, a költő húga visszaemlékezésében írja, hogy a család az egyik ősüktől eredezteti a Szép nevet, mert azt megelőzően Róth volt a család neve. Ez az ős, állítólag szép ember volt, szép volt a ragadványneve is, aztán lassan a Róth név el is felejtődött. Szép Márton gazdálkodó volt, a fia, Abrahám kocsmát nyitott a községben, majd kékfestő lett 1910-ben bekövetkezett haláláig. Sámuel fia 1857-ben született, tanító lett belőle. A tanítóságot Pesten tanulta ki, ott volt prepa. Mint kezdő tanító - mert a kezdőknek akkor sem volt könnyű -, járta az országot, s csak rövid időre kapott általában helyettesítő állást néhány településen. Az 1880-as évek elején, többévi plátói szerelem és levelezés után házasodott össze Löwenheim Matilddal, ezt követően Huszton kapott állást. Itt született Szép Ernő 1884. június 30-án.

Nagy volt a család, sok a gyerek, nem tudjuk hányán érték meg a felnőttkort. Hajdúszoboszlón szaporodott meg igazán. Ernőt Etelka követte, ő Nagykállón született 1885-ben. Szoboszlón halt meg 1889. október 25-én, 4 éves korában. Őt számon tartja a Dali dali dal c. regényben, illetve a Legyecske c. novellájában is. A többiek, a Szoboszlón született gyerekek: Juliska 1888-ban (dec. 12) született, Berta 1890-ben (okt.20.), Hermina 1892-ben (május 21.), Vilma 1894-ben (jan. 25.), Márton 1895- ben (szept. 21.), József 1897-ben (máj. 25.), Anna 1899-ben (jan.31.), Leona 1901-ben (jún. 28.), Irén 1902-ben (okt. 22.), ő öthetes korában meghalt.

Szép Sámuelnek pártfogója is lehetett, hogy Szoboszlón állást kapott, s nem kellett tovább vándorolnia az országban. Ez a pártfogó, pedig nem lehetett más, mint Adler Farkas szoboszlói földbirtokos, Hajdú vármegye törvényhatósági bizottsága, Hajdúszoboszló város képviselő- testületének tagja, a zsidó hitközségnek több mint félévszázadon át elnöke és díszelnöke. Acsádi Ignác akadémikus, történész, író és publicista, Acsádi Jenő kereskedelmi minisztériumi főtanácsos, és Adler Samu szoboszlói bankigazgató apja. Adler Farkas érdeme, hogy az elemi iskola után zsidó templom is épült Hajdúszoboszlón 1895-1896-ban.

335