Bihari-Horváth László (szerk.): A Bocskai István Múzeum Évkönyve 2. (Hajdúszoboszló, 2015)

Irodalomtörténet - Vida Lajos: Szép Ernő hajdúszoboszlói kultusza

Szép Ernő Hajdúszoboszlói kultusza

Albert, Nádor Mihály, Reinitz Béla, Budai Dénes zenésítette meg, gyakran maga Szép Ernő is énekelte őket a Cabaret Bonbonniére-ben.

A Nyugat matinéin, szerzői estjein neki is azok tapsoltak a Zeneakadémia művész-szobájában; akik Adynak, Móricznak, Babitsnak, Kosztolányinak, Tóth Árpádnak, Gél lért Oszkárnak és másoknak.

Nyugat-est a Zeneakadémián, 1930.

A művészszobában gyülekezők, balról jobbra: Bíró rendező, Lengyel Menyhért, Ascher Oszkár, Szép Ernő, mögötte Erdélyi József, mellette Gellért Oszkár, Móricz Zsigmond, Laczkó Géza, Babits Mihály, Tóth Aladár, Babitsné Török Sophie, Schöpflin Aladár, Füst Milán, Kosztolányi Dezső és Karinthy Frigyes

Művészetével kapcsolatban szinte minden kortársa megszólalt Babitstól Tersánszky Józsi Jenőig, legszigorúbb kritikusa Ady és Tóth Árpád volt. Barátai közé tartozott Karinthy Frigyes, Hevesi Sándor színházigazgató és rendező, Székely István, a világhírű filmrendező, aki Lila ákác című regényéből kétszer készített filmet, az elsőt 1934-ben, mint az első kosztümös magyar filmet, a másodikat 1973-ban forgatta. Az Azra című mesejátéka több mint száz előadást ért meg Bajor Gizivel és Uray Tivadarral a Nemzeti Színház Kamaraszínházában. 1936-ban egy időben három darabját is játszották, az Operában az Azra megzenésített változa331