Bihari-Horváth László (szerk.): A Bocskai István Múzeum Évkönyve 2. (Hajdúszoboszló, 2015)

Művészettörténet, iparművészet-történet, építészettörténet - Virányi Zsolt: Hajdúszoboszló épített öröksége, műemlékei

Hajdúszoboszló építészeti öröksége. ..

A II. világháborút követően a város fejlődése tovább folytatódott, a gyógyfürdő eddig nem látott népszerűségnek örvendett, közelében sorra épültek a nagy szállodák, kisebb vállalati, szakszervezeti üdülők, nyaralók, éttermek. A kor egyik jelentős szállodája a hajdúszoboszlói Béke Hotel, mely Dúl Dezső építész munkája 1963-ból. Az egykori SZOT gyógyszálló saját fürdővel létesült. A szálloda 385 férőhelyes lett, zömében kétágyas szobákkal, 200 fős étteremmel, különteremmel és klubhelyiséggel, valamint filmek vetítésére is alkalmas kultúrteremmel. Az épület északi végéhez csatlakozik a fürdő épületegyüttese, melynek legnagyobb eleme a 400 fős, íves tetővel fedett termálfürdő. A parkban külső úszómedencét, sportpályát és játszóteret is létesítettek. Az épület a magyarországi késő modem építészet kiemelkedő példája (19. kép).

19. kép: A Béke Gyógyüdülő Dúl Dezső építész tervei alapján épült 1963-ban

A legtöbb ezt követően épült vállalati, szakszervezeti üdülő már a szocialista realizmus szellemiségét hordozza magán. Az építészeti korszak jellemzői a többnyire klasszicista stílusból építkező, de korai modern építészeti elemeket is ötvöző épületek. (20. kép)

A XX. század vége, egészen a rendszerváltásig, Hajdúszoboszlón is az előregyártott elemekből épített, eleinte blokkos, majd paneles, többszintes, lapos tetős lakó- és üzletházak, szállodák, közösségi épületek

321