Bihari-Horváth László (szerk.): A Bocskai István Múzeum Évkönyve 2. (Hajdúszoboszló, 2015)
Művészettörténet, iparművészet-történet, építészettörténet - Virányi Zsolt: Hajdúszoboszló épített öröksége, műemlékei
Virányi Zsolt Az 1930-as években a vendéglátás színhelye a fürdő környékére tevődött át. A Bika vendéglő emeleti részébe az állami adóhivatal költözött, majd 1950-től az adóhivatal helyén a honvéd kiegészítő parancsnokság működött. Ezt követően az egész épület a vendéglátó vállalat használatába került. Többször változott a neve is, volt Délibáb presszó, Bástya cukrászda, jelenleg az épületben a Nelson Hotel, Étterem és Cukrászda működik. Az épület térre néző kétszintes főhomlokzatán az alsó szinten egyenes záródású, míg az emeleten szegmensíves ablakok láthatók. Az épület padlásterét beépítették, földszinti kváderes vakolatát és nyílászárói színét megváltoztatták, mely a homlokzatok képét is megváltoztatta, de tömegében az épület ma is őrzi eredeti kialakítását. A vallási élet fejlődésére utal a város első zsinagógája, mely 1862-ban épült. A gyarapodó izraelita közösség számára ez hamarosan kisméretűvé vált, ezért 1895-ben új zsinagógát avattak, mely romantikus stílusban épült.13 A romossá vált zsinagógát 1966-ban eladták, helyette a hitközség megmaradt épületében 1967 őszén kis imaházat nyitottak. Ugyanott volt az iskola és a rabbi lakása is. A II. világháború sajnálatos eseményei következtében a város zsidó lakosainak száma jelentősen csökkent, templomukat már fenntartani sem tudták.14 15 A zsinagóga faláról a megsérült emléktáblát levették és átvitték az imaházba, majd az értékes épületet elbontották.1 A falusias megjelenésű, utcára merőleges tengelyű, csonkakontyos nádtetővel fedett lakóházakat az 1800-as évek végén a település központjában kezdték felváltani az utcával párhuzamos gerincű, cseréppel fedett téglaházak. Ezek utcai homlokzatát minden tulajdonos igyekezett lehetőségeihez mérten díszíteni. A város utcáit járva ma is találkozhatunk az egyszerűbb megjelenésű, ablakokat vakolt tagozatokkal keretező házakkal és a gazdagon formált tégla-, gipsz- és vakolatdíszes homlokzatokkal (Ady Endre u. 31., Bocskai u. 25., Gönczy Pál u. 7., Hősök tere 1.). A megindult polgárosodás során Hajdúszoboszló kezdte elveszíteni falusias jellegét. Lakóépület-állománya fokozatosan lecserélődött, az elbontott vályogházak helyére díszes homlokzatú, cserépfedésű téglaházak épültek, melyekből sok ma is látható (11. kép). 13 Fényképét lásd Vida Lajos jelen évkönyvbeli tanulmányában. (A szerkesztő megjegyzése.) 14 http://www.zsidomult.hu 15 Az emléktáblát jelenleg a múzeum őrzi. (A szerkesztő megjegyzése.) 314
