Bihari-Horváth László (szerk.): A Bocskai István Múzeum Évkönyve 2. (Hajdúszoboszló, 2015)

Történettudomány - Nagy István: „Az üllő és kalapács közé jutottunk…” – Thököly Imre alakja a magyar történetírásban

,AZ ÜLLŐ ÉS KALAPÁCS KÖZÉ JUTOTTUNK...

az elbeszélés pedig - amint azt láthattuk - a Habsburgoknak a magyar történelemben betöltött szerepével, illetve ennek történészi értékelésével fiigg szorosan össze. Éppen ezért nem könnyű egyértelmű választ adni arra a kérdésre, hogy milyen szerepet töltött be a magyar történelemben. A helyzet összetettségét jelzi Szakály Ferenc megfogalmazása: „Egy német kollégánk szarkasztikusán azt írja: Thököly egyetemes történeti érdeme, hogy belerángatta az újabb Habsburg-ellenes háborúba a Portát, és ezzel ő lett az, aki - igaz, hogy közvetve - rákényszerítette a Habsburgokat, hogy ismét figyeljenek a keleti frontra, végső soron arra, hogy kiűzzék a törököket Magyarország területéről.”100 A pozitív és negatív értelmezések egymás mellett élnek napjainkban is. A negatív értékelések alapja végső soron Thököly töröknek való behódolása, mely elvezetett oda, hogy Magyarország - ha rövid időre is, de négy részre szakadt. Ezzel szemben a pozitív értékelések inkább azt méltányolják, hogy a „haza ügyéért”, a „nemzeti önállóságért” harcolt, a „magasztos ügy” mellett pedig minden más eltörpül. így nem okoz problémát az sem, hogy Thököly a török vazallusaként harcolt az ország „függetlenségért”. Mivel Thököly szerepének markáns újrafogalmazása csak nemrég történt meg, ma még lehetetlen megmondani, mennyire fog beépülni a köztudatba.

Irodalom

Acsády Ignác

1898 Magyarország története I. Lipót és I. József korában (1657- 1711). Budapest.

Ágoston Gábor-OBORNI Teréz

2000 A tizenhetedik század. Budapest.

Angyal Dávid

1888 Késmárki Thököly Imre 1657-1705. I. kötet. Budapest.

1889 Késmárki Thököly Imre 1657-1705. II. kötet. Budapest.

100 Szakály 2000: 186.

227