Bihari-Horváth László (szerk.): A Bocskai István Múzeum Évkönyve 2. (Hajdúszoboszló, 2015)
Néprajztudomány, kulturális antropológia - Simándi László: „Páros kiskés a zsebembe, de éllës!” – A régi debreceni késesség, és hagyományos debreceni bicskatípusok a Déri Múzeum és a Bocskai István Múzeum gyűjteményében
„PÁROS KISKÉS A ZSEBEMBE, DE ÉLES!” Öt baknis, csillagos oldalvilla Mint az a korábbiakból is kiderült, a századelőn vagy korábban készült pároskéseknek sok példányából csak az oldalvillák „érték meg” a múzeumba kerülést, mivel a késoldal gyakoribb használatnak és nagyobb igénybevételnek volt kitéve, akár önálló bicskaként használva. A Bocskai István Múzeum is őriz ilyen, szólóban megmaradt oldalvillát, leltári száma: BIM.66.494.1. Állapota rossz, minden alkotórésze erősen kopott és korrodált. Háromágú szénacél villája nehezen, de behajtható, a villa nyaka a szokásos stílusban díszített. Hossza nyitott állapotában 24 cm, a nyélhossza 13.5 cm. Öt rézbaknija kopott, korrodált. A haknik a szokott módon, hálós mintázatú reszeléssel díszítettek. A felső hakni teteje a már ismert hullámos kiképzést kapta, és ezen a haknin a hálós díszítés egy dupla szegélyű íven belül helyezkedik el. A szaru nyélpanelek alapos vizsgálata során érdekességeket figyelhetünk meg! A négy nyélbetét ugyanis nem egyforma, két típusra oszlik. Az első és a negyedik panel azonos, az általuk közrefogott másik kettő szintén egyforma. Ez utóbbiak mondhatni a szokásos módon, „csillagozással” díszítettek: egy kör alakú mélyedésbe rézszeggel illesztett rézkorong körül 12-12 db rézszegecs helyezkedik el. A két szélső panelen azonban erősen romlott állapotában is meglátszik, hogy másképpen voltak díszítve. A motívum közepe ebben az esetben is rézszegeccsel felerősített rézkorong, ám körülötte kör alakú mélyedés vehető ki a szaruban. E mélyedés külső széle cikk-cakkos, a határoló haknik irányába pedig egy-egy kétágú, kis kígyónyelv-forma nyúlik ki belőle (az alsó betéten csak a nyél belseje felé). E mélyedések tehát egy - valószínűleg szintén rézből készült -, cakkos szélű és a haknik irányába kétágú rövid nyúlvánnyal rendelkező berakásokat foglaltak magukba, melyek az idők során azonban kiestek. A két szélső panel szarualapja sokkal rosszabb állapotú a belsőknél, talán ez is összefüggésben lehet az intarziák hiányával. Az oldalvilla platinája teljes egészében hiányzik. Ez azért is nagy veszteség, mert amint azt az előző számos példán láthattuk, éppen ez az alkatrész adhatott volna információt az eszköz készítésének évéről. A platina hiánya azonban lehetőséget ad számunkra a bicskarész belsejének vizsgálatára. Jól megfigyelhető a villa tálungja a tengelyszeggel és a rugó szerkezete, rögzítése és működése is. A rugó gerince egyszerű módon, 6-6 kis keresztirányú bereszeléssel díszített. Kivitelezése és stílusa alapján egyértelműen rokonítható a múzeum másik két párosbicskájával, mérete azonban - mind nyélhossza, mint nyélszélessége - nagyobb azoknál (vö.: DM VI935.166.). 127