Bihari-Horváth László (szerk.): A Bocskai István Múzeum Évkönyve 2. (Hajdúszoboszló, 2015)

Néprajztudomány, kulturális antropológia - Simándi László: „Páros kiskés a zsebembe, de éllës!” – A régi debreceni késesség, és hagyományos debreceni bicskatípusok a Déri Múzeum és a Bocskai István Múzeum gyűjteményében

„PÁROS KISKÉS A ZSEBEMBE, DE ÉLES!” Öt baknis, csillagos oldalvilla Mint az a korábbiakból is kiderült, a századelőn vagy korábban készült pároskéseknek sok példányából csak az oldalvillák „érték meg” a múze­umba kerülést, mivel a késoldal gyakoribb használatnak és nagyobb igénybevételnek volt kitéve, akár önálló bicskaként használva. A Bocskai István Múzeum is őriz ilyen, szólóban megmaradt oldalvillát, leltári szá­ma: BIM.66.494.1. Állapota rossz, minden alkotórésze erősen kopott és korrodált. Háromágú szénacél villája nehezen, de behajtható, a villa nya­ka a szokásos stílusban díszített. Hossza nyitott állapotában 24 cm, a nyélhossza 13.5 cm. Öt rézbaknija kopott, korrodált. A haknik a szokott módon, hálós mintázatú reszeléssel díszítettek. A felső hakni teteje a már ismert hullámos kiképzést kapta, és ezen a haknin a hálós díszítés egy dupla szegélyű íven belül helyezkedik el. A szaru nyélpanelek alapos vizsgálata során érdekességeket figyelhetünk meg! A négy nyélbetét ugyanis nem egyforma, két típusra oszlik. Az első és a negyedik panel azonos, az általuk közrefogott másik kettő szintén egyforma. Ez utóbbiak mondhatni a szokásos módon, „csillagozással” díszítettek: egy kör alakú mélyedésbe rézszeggel illesztett rézkorong körül 12-12 db rézszegecs helyezkedik el. A két szélső panelen azonban erősen romlott állapotában is meglátszik, hogy másképpen voltak díszítve. A motívum közepe ebben az esetben is rézszegeccsel felerősített rézkorong, ám körülötte kör alakú mélyedés vehető ki a szaruban. E mélyedés külső széle cikk-cakkos, a határoló haknik irányába pedig egy-egy kétágú, kis kígyónyelv-forma nyúlik ki belőle (az alsó betéten csak a nyél belseje felé). E mélyedések tehát egy - valószínűleg szintén rézből készült -, cakkos szélű és a haknik irányába kétágú rövid nyúlvánnyal rendelkező berakásokat foglaltak ma­gukba, melyek az idők során azonban kiestek. A két szélső panel szaru­alapja sokkal rosszabb állapotú a belsőknél, talán ez is összefüggésben lehet az intarziák hiányával. Az oldalvilla platinája teljes egészében hi­ányzik. Ez azért is nagy veszteség, mert amint azt az előző számos pél­dán láthattuk, éppen ez az alkatrész adhatott volna információt az eszköz készítésének évéről. A platina hiánya azonban lehetőséget ad számunkra a bicskarész belsejének vizsgálatára. Jól megfigyelhető a villa tálungja a tengelyszeggel és a rugó szerkezete, rögzítése és működése is. A rugó gerince egyszerű módon, 6-6 kis keresztirányú bereszeléssel díszített. Kivitelezése és stílusa alapján egyértelműen rokonítható a múzeum má­sik két párosbicskájával, mérete azonban - mind nyélhossza, mint nyél­szélessége - nagyobb azoknál (vö.: DM VI935.166.). 127

Next

/
Oldalképek
Tartalom