Bihari-Horváth László (szerk.): A Bocskai István Múzeum Évkönyve 2. (Hajdúszoboszló, 2015)
Néprajztudomány, kulturális antropológia - Simándi László: „Páros kiskés a zsebembe, de éllës!” – A régi debreceni késesség, és hagyományos debreceni bicskatípusok a Déri Múzeum és a Bocskai István Múzeum gyűjteményében
„PÁROS KISKÉS A ZSEBEMBE, DE ÉLES!” nak szára pedig, teljesen egyforma, az alsó ívek felett bereszeléssel képzett kis csúcsok jellegzetes formát kölcsönöznek a két villának. Mind az ötnek rézből készült a haknija, keresztirányú rovátkákkal és rácsozással díszítve. Mindegyik öt baknis, csillagos, fehér szaruból vannak a betéteik. Az Sz.1909.855. és a V.1935.166. leltári számú darabok csillagmotívuma azonban kissé eltér az eddig tanulmányozott, öt baknis, fehér szarus példányokétól. Az alapvető konstrukció tulajdonképpen ugyanaz, maga a motívum más kissé, mert a betétek közepén lévő rézkorong nagyobb átmérőjű, körülötte több a kis rézszegecs, sűrűbben követik egymást. Mindkettő platinája réz, poncolt mintázattal, az Sz.1909.855. számúba „1893”, a V. 1935.166. jelzésű platinájába pedig „1895” van gravírozva. Rugója mindkettőnek cifrázott. Az alcsoport maradék három tagja V.75.211.1., Sz. 1906.102. és V. 1929.98. leltári számmal szerepel, fő tulajdonságaik megegyeznek a csoport többi példányával, de csillagmotívumuk a már korábban tárgyalt Némethy-féle pároskések csillagaival mutat nagyobb hasonlóságot. Tehát az imént tanulmányozottakénál kisebb a középső rézkorong, és kevesebb, pontosan tizenkét kis rézszegecs veszi azokat körbe. Az iménti, már megismert Némethy-késekkel vont párhuzamot erősíti meg a V. 1929.98. számú oldalvilla kartonján lévő információ, miszerint Debrecenben, Némethy Lajos késestől vették ezt a darabot. A teljesen egyező stílus és kivitelezés pedig arra enged következtetni, hogy a másik kettő is Némethy-munka. A V.75.211.1. számú és a V. 1929.98. jelzésű példányok rézplatinája levél- és indamotívumokkal van poncolva, rugójuk is cifrázott. Az Sz. 1906.102. leltári számú oldalvilla rézplatináján pedig „1899” olvasható, mértani díszítmények között, rugója ennek a darabnak is cifra. Kétágú, „csizmás-nyelü” oldalvilla Az utolsó csoportba egy oldalvillát hagytam, mely Sz. 1907.219. leltári számon szerepel a múzeum gyűjteményében, és egy nagyon furcsa, szokatlan darab. Behajtható villája kétágú, szára felidézi az eddigi oldalvillák jellegzetes formáját, de csak nagy vonalakban. A villa síkja nem törik meg, tehát teljes hosszában behajlik a nyélbe. A nyél két baknis, a rézből készült haknik rovátkolással díszítettek. A nyél maga viszont csizma alakú. Fekete szaru betétjébe tíz nagyobb rézszeg van ütve, körülötte sok apró rézkarikával. Platinája réz, díszítetlen, és az egyébként a késoldalhoz tartozó két szegecs található meg rajta, nem pedig a két hosszanti nyílás. Rugója díszített. Kétágú villája, a nyél csizmaformája, és betétje, díszítése a farvillás késeket idézi, mérete azonban jóval kisebb, 16 centi121
