Bihari-Horváth László (szerk.): A Bocskai István Múzeum Évkönyve 2. (Hajdúszoboszló, 2015)
Néprajztudomány, kulturális antropológia - Simándi László: „Páros kiskés a zsebembe, de éllës!” – A régi debreceni késesség, és hagyományos debreceni bicskatípusok a Déri Múzeum és a Bocskai István Múzeum gyűjteményében
Simándi László nem rozsdamentes acélból készült. A pengék sem olyan hatalmasak, mint az előző típusnál. A villa is inkább hasonlít a mai étkezővillákhoz, feje alatt meg van törve a síkja, ezáltal a szára behajtott állapotban a bicska nyílásába kerül, a feje azonban a bicska nyelén kívülre. Ehhez azonban szükség van arra, hogy a nyél külső felének közepén, a középső hakniban, egy bevágást képezzenek, amin keresztül a villa tulajdonképpen „kibújik”. A villákkal kapcsolatban Ecsedi így ír: „Az oldalvilla hosszú nyelű, négyágú és kés oldalára szolgál17 Kutatásaim során azonban még nem találkoztam páros-késnek olyan villájával, amelyik négyágú lett volna. ,,A nyél egyik feliben kés, a másikban villa. Ez utóbbi rendszerint háromágú”.18 Itt meg kell jegyeznem, hogy Lükő 1938-as tanulmányában közölt egyik képén (2. kép), a Déri Múzeum páros bicskái között, az egyik villának úgy tűnik, mintha letörött volna a negyedik ága. Meglehet tehát, hogy készült négyágú villával is oldalvillás bicska, de semmiképpen nem mondhatjuk ezt jellemzőnek. Ecsedi, könyvében, maga is közöl rajzokat párosbicskákról, a fentebbi kijelentése alatt, amelyeknek szintén három ága van. Az említett, Lükő által bemutatott képen két olyan oldalvillát is láthatunk, melyeknél a villa szára áttört, s a nyél is igazodik ehhez, így formája a szegedi halas bicskáéhoz lesz hasonló. A Déri Múzeum gyűjteményében pedig, még ma is megvan egy olyan oldalvilla, melynél az ágak alatti széles rész van cifrán áttörve. Ez a darab egyébként teljesen réz nyelű, a nyél formája pedig, a farvillások már tárgyalt csizmaalakjára hajaz. Egy másik, a Déri Múzeumban őrzött oldalvilla ezen részén - tehát az ágak tövénél -, két szélen bereszeléssel tették érdekesebbé, szebbé a villa formáját. Az oldalvillás kések egyik típusának az egész nyele rézből készült, külső részüket karcolatokkal, vésetekkel, mértani és növényi alakzatokkal. Platinájukat is hasonlóképpen cikk-cakkos vonalakkal ékesítették - ehhez Kocsis Ferenc ún. „flickflack”19 vésőt használ -, olykor a készítés évszámát is belegravírozták. Ez a típus talán régebbi, de ezt nem jelenthetjük ki biztosan. Kocsis Ferenc véleménye szerint ezek talán csak könnyebben megfizethetőbb, egyszerűbb kivitelezésűek voltak. 7 18 19 I7Ecsedi 1914: 151. 18 Lükő 1938: 113. 19 Apró pengéjű célszerszám, melynek használatával folyamatos cakkos véset képezhető a felületen. 110
