Bihari-Horváth László (szerk.): A Bocskai István Múzeum Évkönyve 1. (Hajdúszoboszló, 2014)
Helyismereti írások - Fazekasné dr. Sutus Lenke: A nádudvari Fazekas dinasztia története
mákhoz és ornamentikához. Készített vésett, domborműves és alakos edényeket, de döntő többséggel a Nádudvarra jellemző tároló és vízhordó edényeket találjuk munkái között. Halála után munkáit a hajdúszoboszlói Bocskai István Múzeumnak ajándékozták örökösei, kiállító háza üresen, az enyészeté. A jelen Fazekas Lajos (1944-): érettségi után keramikus szeretett volna lenni, de előszörre nem vették fel az iparművészeti főiskolára. így ősei nyomdokán haladva a népi fazekasságba fogott. Hamar külön műhelybe költözött édesapjától; ez és iparművészeti beállítottsága hozzásegítette, hogy hamar keresse és megtalálja a rá jellemző utat, formákat. Fő célja, hogy a régi formákat az új igényeknek, a modern kor követelményeinek megfelelően, saját elképzeléseit is beleszőve alkossa. A szakmai vezetés értékelte törekvéseit, hamar népi iparművész (1966) lett. Az országban talán legfiatalabbként, 1982-ben magas szinten létrehozott alkotásaiért, a nádudvari fazekas hagyományok feltárása érdekében végzett tevékenységéért kapta meg a Népművészet Mestere címet. Nagy jelentőségű volt munkásságában az 1972-ben megnyílt kijevi kiállítása. Több, mint száz darab kerámiával készült a bemutatkozásra, melyek az általa fontosnak tartott hagyományos formákat és díszítő elemeket tartalmazták. 1992-ben nyitotta meg bemutatótermét, a Fazekasházat, ahol saját munkáin kívül megismerkedhetnek a látogatók felmenői történetével, munkásságával is. A kormányzat elismerve eddigi munkásságát, 2014-ben Magyar Arany Érdemkereszt polgári tagozata kitüntetésben részesítette. Szintén ez évben Nádudvar díszpolgári címet adományozott számára. Fazekas István (1949-): alap- és középfokú tanulmányai után Budapesten tett szakmunkásvizsgát, melyhez a szükséges gyakorlatot édesapja műhelyében szerezte meg. A család többi tagjához hasonlóan a Népművészek Háziipari Szövetkezetében kezdett dolgozni, melynek tizenhét évig volt bedolgozója. Közben 1971-ben elnyerte a Népművészet Ifjú Mestere, majd 1981-ben a népi iparművész címet. Az 1992-ben megalakult nádudvari Népi Kismesterségek és Szolgáltató Mesterségek Szakiskolájának alapító tagja, majd 18 évig szakoktatója volt. Szakmai pályázatokon munkáit díjakkal ismerték el, számtalan hazai és külföldi kiállításon mutatta be alkotásait. A Hajdú-Bihar megyei Önkormányzat 2010- ben Kölcsey-díjjal tüntette ki több évtizedes kiemelkedő színvonalú tevékenységéért. 272
