Bihari-Horváth László (szerk.): A Bocskai István Múzeum Évkönyve 1. (Hajdúszoboszló, 2014)
Történeti szaktanulmányok - Nyakas Miklós: A hajdúk felkelése és a letelepítő Bocskai
lezhetjük fel; hogy Diószegen tartósan élt egy fegyverforgató s a nemzeti célok érdekében mozgósítható katonaréteg.2“ Mindenféleképpen tanulság ugyanis, hogy az első nyílt, kuruc szervezkedés Diószegen robbant ki, amelynek ura 1697-től kezdve gróf Gronsfeld császári generális volt, aki magának kastélyt épített, elvette a református lelkész házát, földeket, szőlőket foglalt egy olyan településen, amely az 1692-es összeírás szerint Debrecen után Bihar megye legnépesebb helye volt, tisztán magyar és református. Mintegy harminc nemesnek mondott ember is lakott itt, s a mozgalom vezetői, Boné András és Gödény Pál is nemesemberek voltak. Boné András 1655 körül született, Thököly alatt Vay Ádám ezredében lovas főhadnagy, az 1692-es összeírás szerint Diószegen 30 kapás szőlője van, s Rákóczi mozgalmához az elsők között csatlakozott. A diószegi felkelés után hamarosan lovas és gyalogos főkapitány. 1707 szeptemberében halt meg a Várad alatti táborban.20 21 A Bocskai István vezette mozgalom mélyebb nyomokat hagyott a magyar történelem menetében, mint azt az érdeklődő nagyközönség ma gondolná. Elég legyen itt utalnunk a Bocskai politikai végrendeletében megfogalmazott, Magyarország és Erdély kapcsolatát illető állambölcseleti elvekre, a szabadságharc folyományaként a rendi alkotmányt újraszervező 1608-as országgyűlés építményére, s arra, hogy a Hajdúság és Bihar népében, Székelyföldön, különösképpen a Nyárád mentén máig eleven Bocskai-kultusz él. Ez azért érdemel különös figyelmet, mert egyfolytában továbbélő hagyományról van szó, amelyet a hajdúvárosi portákon akkor sem felejtettek el, amikor Bocskai nevét nem volt tanácsos emlegetni. 20 KOMÁROMY 1898: 20 - 21. 21 Nyakas 2010.b. 73 - 77. 255
