Bihari-Horváth László (szerk.): A Bocskai István Múzeum Évkönyve 1. (Hajdúszoboszló, 2014)
Néprajzi szaktanulmányok - Zákány Marianna: Református temetkezés Derecskén
lyek létrehozására.42 Ez a változás az 1567-es debreceni zsinat rendeletével, be is következett.43 Megtiltotta a templomba és a templom köré a cinterembe való temetkezést.44 A katolikusok és a reformátusok elkülönültek egymástól, külön temetőkbe kezdtek temetkezni. Az új temetők helyét, és minden később bekövetkezett változtatást a helyi, egyházi gyűléseken határoztak meg. Később a temetők rendjének újra szabályozására az Eszterházy uradalom idején került sor.45 46 A város folyamatos növekedése következtében egyre több temetőt nyitottak. Ezek közül kettőről a kutatás idején még fellelhető adatok alapján tudjuk, hogy felszámolták, és beépítették.45 Ahogy korábban már említettem a 18-20. sz.-ban több temetőbe egy időben temetkeztek, mivel sokan anno oda váltottak sírhelyet, vagy ott nyugszanak a család tagjaik. Ebből az okból a kutatás idején, még temetkeztek a "Bánya-temetőbe".47 Igaz, ez már csak rendkívül ritka esetben fordult elő. A temetkezésben bekövetkező gyökeres változást, az 1960-as évek hozták. Ekkor a Szo- váti úti temetőben felépült a ravatalozó.48 Ezzel megszűnt a több generáción keresztül jellemző háztól temetés szokása. Háztól temetés A ravatalozó megépítése előtt sok településhez hasonlóan Derecskén is háztól temettek, és az udvarnál ravatalozták fel az elhunytat.49 A megboldogult a koporsóba tételig hűvös helyen, pl. a kamrában a padlón fe42 Kunt 1983:13. 43 Balassa 1973: 228. A temetők kitelepítésében a végleges döntést, az 1876. XIV. te. 120-121. §- a mondta ki, amely szerint a városok és falvak belterületén épített új templomok mellett temetők nem létesíthetők. Ekkor azonban már a magyar temetők döntő többsége a településeken kívül helyezkedett el, és a rendelkezés legfeljebb pontot tett az évszázadok óta szorgalmazott kitelepülési folyamat végére. 44 Takács 1980:134. 43 Farkasvölgyi-ifj. Nagy-Nagy 2007: 74. - Az Eszterházyak 13 bihari településhez, köztük Derecskéhez úgy jutottak, hogy a bécsi udvar zálogba adta ezeket Eszterházy Pál nádornak, elmaradt fizetés fejében. Ezzel veszi kezdetét a derecskéi uradalom történetének első szakasza, amely 1702-től 1745-ig tart. 46 "Szútor-temető" és az "Ürgés-temető" 47 Szőllősi József szíves közlése 48 Derecske Polgármesteri Hivatal irattárában található tervdokumentációk jegyzéke 2009 49 A temetkezési szokásokra vonatkozóan: Bartha 1985a, 1990, 1992a, 1992b. 212
