Bihari-Horváth László (szerk.): A Bocskai István Múzeum Évkönyve 1. (Hajdúszoboszló, 2014)
Muzeológiai tanulmányok - Bihari-Horváth László: Az építkezés kezdete – A Bocskai István Múzeum 2014. évi működése
3.2.2. Gazdálkodás A Bocskai Múzeum jelenleg a 12.000.000 Ft-os feladatcélú állami támogatásból működik. Ez az összeg - a jelenlegi szabályok szerint - a múzeum teljesítményének javításával növelhető. Főként a látogatószám és a gyűjtemény nagysága meghatározó, de a gyerekeknek tartott múzeumpedagógiai foglalkozások száma is releváns lehet. A cél, hogy egyrészt a feladatellátás bővítésével, másrészt intenzív pályázati munkával bővítsük az intézmény külső forrásait (ALFA, NKA, TÁMOP, etc.). A belső források közül a jegybevétel növelhető. Az intézményi gazdálkodásban szem előtt kell tartani a költséghatékonyság és a költségtakarékosság elvét. 3.3. Kommunikációs terv A múzeumi kommunikáció tekintetében nagyon fontos az egységes arculat létrehozása. Ebben nagy előrelépést jelent a 2013-ban elkezdett weblapfejlesztés. Az internetes kommunikáció további - költséghatékony - lehetőségét jelenti a közösségi portálok (facebook) használata. Emellett nagyon fontos a papír formátumú szóróanyag és a kültéri jelzőtáblák készítése. Utóbbiakat a város számos pontján szükséges volna kihelyezni. A múzeumi marketing annyira összetett és fontos feladat, hogy a jelen vezetői program keretei között nem is lehet kifejteni. Már a 2014. év hangsúlyos feladatai között érdemes szerepeltetni egy helyzetelemzésen alapuló részletes marketingterv megalkotását. 4. Összefoglalás A Bocskai Múzeum jelenlegi működése - a környezeti adottságok viszonylatában - nem kielégítő. A látogatottság alacsony szintje részben a makrokömyezet hatásaival (a gazdasági válsággal) magyarázható, részben a múzeum korábbi bezárkózó attitűdjére és gyenge kommunikációjára vezethető vissza. Mivel a látogatottság kulcsfontosságú a működés finanszírozása (állami támogatás) és az intézmény társadalmi érvényessége szempontjából, ezért a jövőben alkalmazni kell a változásmenedzsment eszközeit. A közönségkapcsolat erősítése, új látogatói csoportok megnyerése, a kultúrafogyasztók piacának meghódítása érekében növelni kell a múzeum kommunikációs és szolgáltatói hatékonyságát. A múzeum szervezeti kultúrájában az ismeretátadásra fókuszáló nyitott attitűdöt kell erősíteni. Fontos, hogy megtörténjen a rejtett erőforrások allokációja. Ezek közül az értékes gyűjtemények és a belőlük megrendezett egyedi 17
