Bihari-Horváth László (szerk.): A Bocskai István Múzeum Évkönyve 1. (Hajdúszoboszló, 2014)
Néprajzi szaktanulmányok - Kavecsánszki Máté: Tánctudományi vizsgálódások Észak-Biharban
A társastáncok megjelenését és egyre nagyobb mértékű elterjedését a tradicionális paraszti kultúrában a táncfolklorisztika hosszú évtizedeken keresztül a népi kultúra „leromlásaként" és pusztulásaként értelmezte. E szemlélet részben hozzájárult ahhoz, hogy a „hanyatló" táncműveltség kapcsolatát a táncok mögött megbúvó, átalakuló közösséggel „elfelejtették" vizsgálni. Számos kutató a társastáncok megjelenését a tánckultúra tartalmi kiüresedéseként értelmezte, minthogy a társastáncokra puszta szórakozó funkciójú, tartalom nélküli mozgásformaként tekintettek. E nézet szerint a tradicionális kultúrában forma nem létezett tartalom nélkül, ez csak a modern kultúrák sajátja. Amint a tartalom eltűnt, a tánc funkciója szórakozóvá vált. Ratkó Lujza szerint a tánc tartalma nem az aktuális funkcióból származik, hanem éppen fordítva: az egyébként is jelen lévő szimbolikus jelentésük kapcsolja őket egy-egy szokáshoz.10 Ugyanakkor miért ne lehetne a társastáncnak is ilyen szimbolikus jelentése? Nem tagadom, hogy a társastánc a nemesi-polgári közegben valóban szórakozó funkciót töltött be - bár aktuális társadalmi és politikai reprezentációs szerepe miatt e feltevést is árnyalnunk kell -, de ugyanez megfigyelhető a paraszti táncműveltségben is az új stílusú néptáncok esetében. Amikor azonban egy táncnyelv mozgásrendszere elhagyja eredeti közegét és egy másik társadalmi rétegnél talál befogadásra, ismét feltöltődhet tartalommal és ismét szimbólummá válhat. Főként politikai és identikus okok miatt ez megtörtént a bálokban megjelenő néptáncokkal és megtörtént fordítva is: a paraszti közösségekben elterjedő társastáncokkal is. A társastánc nagyon is rendelkezik tartalommal és szimbolikus jelentéssel (polgárosodás, társadalmi feljebblépés, modernizáció, stb.), amellyel a paraszti közösség vagy annak bizonyos csoportjai és egyénei vagy azonosulni kívánnak vagy pedig elhatárolódni akarnak tőle. E tényt a történeti Biharban, azon belül Eszak-Biharban és a Fekete-Körös völgyben végzett terepkutatások eredményei is igazolják. Észak-Bihar, mint tánctudományi térbeli értelmezési keret A terepkutatások tágabb helyszíne a történeti Bihar vármegye, annak magyarországi, észak-bihari, illetve romániai, dél-bihari (fekete-Körös- völgyi) települései. Noha Észak- és Dél-Bihar pontos elhatárolása nem kiforrott, a néprajzi szakirodalomban nem példa nélküli e megkülönböztetés. Mivel a dél-bihari térség főként Györffy István kutatásai nyomán 10RATKÓ 2010: 28. 110
