Szekeres Gyula szerk.: Hajdúsági Múzeum Évkönyve 11. (Hajdúböszörmény, 2008)
Nagy Sándor: A Hajdúkerület és bíróságainak viszontagságos esztendei a XVIII-XIX. században
törvények oltalmára hivatott kormányszékek által is érvényükben vannak, míg azok a tényleges hatalom céljainak megfelelnek. Amint azonban annak bárminő orgánumait is köteleznék és az alkotmányos hatóságok bíráskodása alá helyeznék, érvényükből tetszés szerint azonnal kiforgattathatnak." A határozat további szövege szerint, elborzadva kellett belátni, hogy a hatóságok tekintélye, amelyről mindenki tudja, hogy eljárásainak és intézkedéseinek nincs semmi biztos alapja, tökéletesen alá van ásva, így a társadalomban múlhatatlanul megkívánható fegyelem nem gyakorolható. A személy és vagyonbiztonság senki és semmi céltól nincs biztosítva. A csend és a rend úgyszólván minden percben felborulhat s így a békés polgárok nyugalma a legnagyobb veszélynek van kitéve. Szomorú tapasztalat győzte meg a Hajdúkerület közgyűlését a felsorolt tényekről. Miután a mostani rendszer alatt nagy számban besorolt katonák közül igen sokat több esztendeig tartó szabadságra bocsátottak, tudva azt, hogy felettük a polgári hatóság nem rendelkezhetett, a polgári társadalom ellen elkövetett bűnügyekben saját katonai hatóságuk aránytalanul szelíd büntetéseket alkalmazott. Magukat minden rossz elkövetésére felhatalmazottnak tekintették és aggodalom nélkül követtek el bármilyen bűntettet. Nem ok nélkül gúnyolták ki az őket feljelentő polgári hatóságokat, mivel tudták, mert tények bizonyították, hogy a katonák olyan bűntényért, melyért az általuk bűnre csábított polgárokat a büntető törvények értelmében 3 vagy több évi rabságra ítélték, őket a katonai hatóságok 40-50 botütéssel fenyítették és utána a békés polgárok botránkoztatására, hazabocsátották. Ezzel mintegy feljogosították őket újabb bűntettek elkövetésére. A közgyűlés úgy határozott, hogy a történtek részletes ismertetésével felterjesztést intéznek a helytartótanácshoz azzal, hogy a ráruházott jogánál fogva, kötelessége szerint tartassa be a törvényeket, törvénybe ütköző rendeletét pedig vonja vissza. Végezetül elrendelte a közgyűlés, hogy határozatát az ország összes törvényhatóságának tudomásul és részükről pártolás végett küldjék meg. Erre tekintettel a jegyzőkönyvbe bejegyzett határozatot kinyomtattatták. 8 1861 végétől az önkormányzatok a hatalom törvénytelen intézkedései ellen tiltakozó közgyűlési határozatait egyre gyakrabban kinyomatták és azok példányait küldték meg az ország többi törvényhatóságának tudomásul vétel, illetve annak alapján szintén tiltakozó határozat hozatala és felterjesztése végett. A megyék ilyen módon tartották egymással a kapcsolatot. 8 Uo. IV. B. 752/a. 1861. szeptember 2. No. 461. Kinyomtatott irat 1 példánya IV.B.752/b. 1861-710.jelzet alatt. 94