Szekeres Gyula szerk.: Hajdúsági Múzeum Évkönyve 11. (Hajdúböszörmény, 2008)

Nagy Sándor: A Hajdúkerület és bíróságainak viszontagságos esztendei a XVIII-XIX. században

Az önkényuralom azonban 1850-ben nemcsak a hajdúkerületi törvényszéket, hanem magát a Hajdúkerületet is hat városának hivatali szervezetével együtt eltörölte. Ezeknek a szervezeteknek az ügyintéző tagjait - az időnkénti tisztújítások alkalmával - a Kerület szavazati joggal rendelkező lakossága választotta meg. Ugyanők választották meg a városok tanácsainak, a Kerületben pedig a közgyűlésnek a tagjait is. Mivel az igazságszolgáltatás a közigazgatástól nem volt elválasztva, mindkét ágazatban ugyanazok a személyek jártak el éspedig a Kerületben a közgyűlés tagjai, a városokban pedig a városi tanácsok tagjai. A visszaállítandó igazságszolgáltatási szervezet működése megkezdésének tehát előfeltétele volt a tisztújító választások megtartása és a városi tanácsok, valamint a kerületi közgyűlés tagjainak a megválasztása is, mert a korábban megválasztott tagok száma az eltelt 12 év alatt különböző okok miatt jelentős mértékben lecsökkent. A hajdúvárosok és a Hajdúkerület bíróságainak visszaállítása és működése a király 1860. október 2-án kelt kéziratában és az Októberi Diplomában meghatározott teendők teljesítésével valósulhatott meg. Apponyi György országbíró, a legfelsőbb kézirat értelmében, a bírák, közjogi méltóságok, ügyvédek, egyetemi tanárok, kereskedelmi szakemberek széles köréből hívta meg azt a negyven személyt - közöttük Farkas Ferencet, a debreceni Kereskedelmi Kamara elnökét - akiket a már említett javaslat kidolgozásában való részvétekre kért fel. Az Országbírói Értekezlet tagjai Apponyi György elnökletével 1861. január 23. napjától március 4. napjáig 18 ülésben tanácskoztak. Ennek eredménye alapján készült el az Országbírói Értekezlet Ideiglenes Törvénykezési Szabályok c. javaslat, amely a következő kilenc fejezetből állt: I. Polgári magánjog, a.) anyagi rész, b.) alaki rész, c.) a telekkönyvről. II. Büntető jog és eljárás. III. Csődtörvény, IV. Kereskedelmi és váltótörvények, V. Úrbéri, földtehermentesítési, arányossági ügyek, VI. Bányaügy, VII. Ügyvédség, VIII. Közjegyzőség, IX. Árvaügy. Az egyes fejezetekhez jegyzékbe foglalták azokat a törvényeket és egyéb jogszabályokat (rendeletek, utasítások), amelyeket az ügyek elintézésénél a bíróságoknak és az érdekelt feleknek is figyelembe kellett venniük. A kilenc fejezethez összesen 203 tételben, a lelőhelyek pontos feltüntetésével sorolták fel azokat. A jogok érvényesítéséhez szükséges ismereteket a javaslat 311 §-ban, az anyagi és eljárási jogszabályokra is utalással foglalta össze. A Javaslat az 1848 előtti bíróságoknak az időközben bekövetkezett változások figyelembe vételével történő visszaállítása mellett foglalt állást. 88