Szekeres Gyula szerk.: Hajdúsági Múzeum Évkönyve 11. (Hajdúböszörmény, 2008)

Nagy Sándor: A Hajdúkerület és bíróságainak viszontagságos esztendei a XVIII-XIX. században

BBDÏBill|]Hlj|niIBBaCll geiiiaíjDP^Ittisii Minden járásban első és másodosztályú járásbíróságokat kell szervezni elegendő számú helyettes bírákkal és a szükséges segédszemélyzettel. Hatáskörükbe a polgári és büntető perek elsőfokú elintézése tartozik. A polgári pereket a járásbíró, mint egyesbíró, a büntető ügyeket pedig elnökből és 2 bíróból álló társas bíróság intézi el. A Megyei Törvényszékek illetékessége több járásbíróság területére terjed ki. Az elsőfokú hatáskörébe tartozó ügyeket elnökből és 2 bíróból, a fellebbviteli ügyeket elnökből és 4 bíróból álló tanácsban bírálják el. Ezek részben elsőfokú, részben fellebbviteli bíróságok. Első fokon járnak el azokban a büntető ügyekben, amelyek nem tartoznak a járásbíróságok hatáskörébe, mint másodfokú bíróság pedig a járásbíróságok ítéletei ellen bejelentett fellebbezéseket bírálják el. A Kerületi Főtörvényszékek illetékessége több megyei törvényszék terültére terjed ki és 5 tagú tanácsban intézik el a megyei törvényszékek ítéletei ellen bejelentett fellebbezéseket. A Legfőbb Törvényszék a kerületi főtörvényszékek, mint másodfokú fellebbviteli bíróságok ítéletei ellen bejelentett perorvoslati kérelmeket bírálja el. Illetékessége egész Magyarországra kiterjedt. A rendelet 9.§.i/ pontja szerint a hajdúvárosokban ingatlan birtokokra vonatkozó perekben a kerületi közgyűlés helyett a területileg illetékes járásbíróságoknál lehet az igényt érvényesíteni. A rendelet elvileg meghatározta, hogy amint valamely kerületi főtörvényszék kerületében az előmunkálatokat befejezték, az újonnan felállított járásbíróságok, az igazságügy miniszter által meghatározandó, nyilvánosan közhírré tett naptól kezdve, az eléjük szabott határidőhöz képest az igazságszolgáltatást kötelesek megkezdeni. A rendelet tartalmazta a felállítandó bíróságoknak a polgári jogügyekre vonatkozó hatásköri és eljárásjogi szabályait és a törvényszünetre vonatkozó rendelkezéseket is I .Ferenc József 1849. december 28-án helybenhagyta a felállítandó büntető bíróságok hatáskörére és eljárásjogára vonatkozó szabályokat. Ennek 1 .§-a értelmében a Megyei Törvényszékek, mint elsőfokú bíróságok hatáskörébe a következő bűncselekmények miatt emelt vádak elbírálása tartozott. Pártütés, felségsértés, zendülés. A hivatali és magánszemélyek sérelmére erőszakkal elkövethető cselekményeket az 1.§. hat alpontban foglalta össze. Ide tartozott mindennemű hivatali visszaélés, nevezetesen hamis hivatali okiratoknak a kiadása, hivatalos ügyekben ajándékvétel, vagyis vesztegetés. A közhitelű papíroknak és bankjegyeknek az utánzása és hamisítása. A pénzhamisítás. 84