Szekeres Gyula szerk.: Hajdúsági Múzeum Évkönyve 11. (Hajdúböszörmény, 2008)
Nyakas Miklós: A hajdúvárosok és a Rákóczi-szabadságharc
| anBtng[]i> a| HB»i»i . Imaanjup^iaigi M . Tény tehát, hogy a Rákóczi-szabadságharc alatt számításba vették a hajdúvárosokat az országgyűlésre hívandók között. 1705-ben a Rákos mezejére tervezett országgyűlésre a hajdúvárosok - ekkor már tulajdonképpen a Hajdúkerület Nánási Oláh Jakabot, Fogarassy Tamást és Görög Demetert szándékozott kiküldeni. 3 0 Az országgyűlés helyszíne azonban a közbejött hadi események miatt változott, s azt végül Szécsénybe helyezték át. 1705. október tizenkettedikén olvasták fel a Hajdúkerület böszörményi közgyűlésében II. Rákóczi Ferenc meghívó levelét, s egyben meg is választották a városok küldötteit Nánási Oláh Jakab, Görög András és Kónya János személyében. 3 1 Tudjuk azt is, hogy a hajdúvárosok képviselői ott voltak a Habsburgokat trónjuktól megfosztó ónodi országgyűlésen is. A követek nevét személy szerint nem ismerjük ugyan, de tudjuk, hogy a kerületi közgyűlés az ónodi ablegatioba ment követek számára ellátást szavazott meg. 3 2 A hajdúvárosok képviseltették magukat a nevezetes sárospataki országgyűlésen is, ahová a kerületi közgyűlés 1709. január kilencedikén követként Medgyessi Mihályt jelölte. A pataki gyűlés végzéseire különben rendszeresen történik hivatkozás a kerületi jegyzőkönyvben. A szabadságharc alatti országgyűlési megjelenéseknek azonban a szatmári béke után ugyanúgy nem lett folytatásuk, mint a besztercebányai országgyűlésnek. Az ok érthetően teljesen ugyanaz. A szécsényi országgyűlésen a hajdúvárosok az oda küldött követeik által benyújtott emlékiratban azt kérelmezték, hogy a hajdúvárosokat Magyarországtól válasszák el, és az Erdélyországhoz tartozó magyarországi részekhez csatolják, mint voltak azelőtt. Ennek igazán nem tudjuk az okát, valószínűen úgy ítélték meg a politikai lehetőségeket, hogy a partiumi helyzetük kedvezőbb lehet, de az is elképzelhető, hogy Szabolcs vármegye jogigényével szemben gondolták így kedvezőbbnek helyzetüket. Ez a kérelem nem múlt el minden nyom nélkül. II. Rákóczy Ferenc fejedelem a hajdúvárosok közönségéhez intézett s 1705. október 12-én tartott kerületi közgyűlésben felolvasott leiratában tudatta, hogy Erdélyország és kapcsolt részeinek gyűlését 1705. október 26-ra Gyulafehérvárra 93-109. p. Uő: Hajdúvárosok a magyar diétán 1792-1848. (Studia Oppidorum HaidonicaliumVIII.) Hajdúböszörmény, 2002. 429. p. 3 0 Nyakas Miklós: A Hajdúkerület kialakulásának néhány problémája = HMÉ III. Hajdúböszörmény, 1977. 47. p. 3 1 HBML IV. A. 502. a. 1.; Nyakas: i.m. 48. p. V.ö. Bánkúti Imre: A szécsényi konföderációra esküt tett hajdúvárosiak névsora, 1705. Hajdú-Bihar Megyei Levéltár Évkönyve XXVIII. Debrecen. 2001. 3 2 Nyakas M. A Hajdúkerület kialakulásának néhány problémája i.m. 70
