Szekeres Gyula szerk.: Hajdúsági Múzeum Évkönyve 11. (Hajdúböszörmény, 2008)

Juan Cabello - Simon Anna: A böszörményi református templom falkutatása. Kísérlet a templom vázlatos építéstörténetének ismertetésére egy be nem fejezett kutatás nyomán

.mWTni.jlfeïïiT nimMmnammiii Mindezen hátrányok ellenére talán annyit feltételezhetünk, hogy bizonyosan a település középkori templomainak falairól van szó. A két templom méretét és alaprajzi elrendezését tekintve nem sokban különbözhetett a SzabolcsSzatmárban vagy Hajdú-Biharban feltárt épületektől, amelyek építési idejét kutatóik a 13. század második felétől a 14. század közepéig határolják be.

4

4 Úgy véljük, hogy az első templom építésére a 13. század második felénél korábban nem valószínű, hogy sor került. Ez a megállapítás már csak azért is indokoltnak tűnik, mivel ismeretes, hogy a királyi tulajdonban lévő Böszörmény, a nyírségi izmaeliták egyik központja a tatárjárás során lakosságával együtt elpusztult.

4

5 Az új település 1290 körül, - amely akkorra már a közvetlen környék központjának is számit - Debreceni Dózsa vagy apja tulajdonába került. Folyamatos birtoklásuk - a vásártartási joggal is rendelkező - Böszörményben egészen a család 15. század eleji fiágon kihalásáig kimutatható.

4

6 Böszörménynek Szent Miklós tiszteletére szentelt templomát, először a pápai tizedjegyzék említi meg. Ugyancsak a jegyzékben szerepel Péter nevű papja

4

7 A húsz garasnyi összegből, valamint a telkek számából ítélve a településnek ebben az időben 320-340 lakosa lehetett.

4

8 Végül is nem zárjuk ki annak lehetőségét, hogy az általunk feltárt falak éppen a jegyzékben említett Szent Miklós templomhoz tartozhattak. A 2/a építési periódus A kutatás során (a déli falon) egy 250-300 cm-es falemelést figyeltünk meg, amelyet feltételesen inkább csak hajó falkoronáját és az alatta húzódó részeket érintő - nagyobb léptékű javításaként - ha úgy tetszik „helyreállításként" értékeltük. Biztosan csak azt tudjuk, és ezt bizonyította a kutatás is, hogy a hajó hosszán ekkor nem változtattak, valamint a templom bejárata továbbra is a hajó nyugati falában nyílhatott.

4

9 Azonban, a kutatás során olyan jelenségre bukkantunk, amely a fent említett nagyobb léptékű javítással kapcsolatban számos bizonytalanságot vett föl. Tudniillik, ebben a falban egy ablak maradványaira bukkantunk, mégpedig a nyugati 4

4 MÓDY 1989. 41-54. p., NÉMETH 1997.17,37,82,133,166,175. p., CABELLO 2004. 75-86. p. 4

5 Böszörmény korai történetére lásd: MESTERHÁZY 1970. 161-170. p., MÓDY 1973. 30-33. p., NÉMETH 1970. 49. p. 4

6 MÓDY 1970. 180-181. p., MÓDY 1973. 36, 42-43. p. 4

7 NÉMETH 1970. 49. p. 4

8 NÉMETH 1970.49. p., MÓDY 1973. 38. p. 4

9 A megemelt hajófalnak a lábazattól mért magassága 655 cm. 47