Szekeres Gyula szerk.: Hajdúsági Múzeum Évkönyve 11. (Hajdúböszörmény, 2008)
Juan Cabello - Simon Anna: A böszörményi református templom falkutatása. Kísérlet a templom vázlatos építéstörténetének ismertetésére egy be nem fejezett kutatás nyomán
HB BBBBBntn manOBBIIBBO -»í tu tni^p^io t ím ja, továbbá ajtó és ablaknyílásainak formája és vakolatdíszítései kétségtelen módon a 19. század végének romantikus építészet stílusjegyeit hordozzák magukon. 1969-ben a templom külső homlokzatainak felújítására került sor. Ennek során leverték a vakolatok döntő többségét, melynek következtében számos elfalazott ablaknyílás vált láthatóvá. 3 3 KATHY Imre építészmérnök számos felvételt készített a lecsupaszított falakról. Helyszíni szemléje során látottak megerősítették benne mindazt, amit levéltári kutatásai eredményeként addig is joggal gondolt az épületről -jelesül azt, hogy a mai templom egy korábbi épület falainak felhasználásával épült meg. Vizsgálódásai során rábukkant egy 19. század közepe táján készült térképre és egy 1882-ben festett vízfestményre, amelyek a templom átépítés előtti alaprajzát, illetve tömegét mutatják. Kutatásainak megkoronázásaként, a helyi esperesi levéltárban rálelt a mindent eldöntő bizonyítékra, egy 1879-ből származó átépítési tervre, amelyen a templom régi alaprajzát is feltüntették. Kutatási eredményeit azonmód, még 1970-ben írásban közétette a Magyar Építőművészet című szakfolyóiratban. 3 4 A fenti dokumentumok, valamint a helyszínen tett megfigyelések alapján, a középkori templom alaprajzának rekonstrukciós vázlatát is elkészítette. A templom építését a 15. század végére vagy a 16. század elejére helyezte. A nyugati vaskos torony építését - a grafikai jelzés alapján - ennél vélhetően korábbi időpontra helyezte. 3 5 1979-ben KATHY Imre a templommal kapcsolatos kutatásait két rövidebb tanulmányban foglalta össze. 3 6 A tanulmányok illusztrációi között láthatjuk az 1879. évi átépítési terv - 1970-ben már közölt és a korábbi templomot is feltüntető - alaprajzát, továbbá (a tervezett átépítés) homlokzati tervrajzait. Mint tudjuk, ez a terv végül is nem került kivitelezésre. Ezeknél fontosabbnak bizonyul számunkra a középkori templom rekonstrukciós alaprajza, amelyen már három építési periódust is feltüntetett a szerző. Mégpedig, a tornyot, amelynek építését a 15. századnál korábbra helyezi, a 15-16. században épült teremtemplomot, valamint sekrestyéjét (?), s végül a harmadik építési periódusba - a sekrestyének vélt építmény nyugati falához kapcsolódó - teret, valamint a 3 3 A 2005. évi kutatás során az északi fal egyik elfalazott ablaknyílásából előkerült cementeszsákon lévő felirat nemcsak az építkezés időpontját igazolta, hanem a munkálatokat vezető kőművesmester nevét is közli: „1969-ben A templomot folyami homok/os/ malterral bepucolta és átfestette, /jó erős 500-as cement/ Szomolnoki Mihály kőmíves mester Nyíregyháza. A munkán részt vettek Szakképzett munkások: Dombi Sándor, Veress Mihály, Radsánszky Miklós, Sebők János, Ráczky Zsigmond, Kisegítők: Szelizi Lajos Szabó István" 3 4 KATHY 1970.1. 46-47. p. (A cikben csak az 1882. évi vízfestményt közli. Vélhetően az 1782. évi térképről van szó. Mappa intravillani Oppidi BÖSZÖRMÉNY delineata ANNO MDCCLXXXII sub Directione Pauli Bek. Közölve In.: KATHY - Sz. KÜRTI 1979, illusztrációk 1. oldal. 3 5 KATHY 1970.46-47. p. 3 6 KATHY-Sz. KÜRTI 1979.30-38 és 39-54. p. 42
