Szekeres Gyula szerk.: Hajdúsági Múzeum Évkönyve 11. (Hajdúböszörmény, 2008)

Prím József - Szabó István: Hadik András gróf szablyájának rekonstrukciója

A vezetőkovács tartotta a felmelegített acélt az egyik kezével, a másikkal fogta a megfelelően kialakított kalapácsot, amire a ráverő kovács a kétkezes kalapácscsal erős ütéseket mért a vércsatorna teljes hosszában. (Az általunk reprodukált szablya eredetije is így készülhetett.) A kovácsolás során arra törekedtek, hogy minél kevesebb melegítéssel készítsék el a pengét. A különböző keresztmetszetű pengékhez, más-más odorok kellettek. A pengegyártás előtt a szerszámokat mindenki magának készítette el. A vércsatorna kialakítása után az él, a hegy és a fokéi kialakítása következett. A készre kovácsolt pengét lágyítási hőmérsékletre hevítették, majd ezt követte a lassú, szobahőmérsékleten való hűtés. A kilágyított pengét előcsiszolták, majd következett a hőkezelés, amely két fő részből tevődött össze. Először felmelegítették edzési hőmérsékletre és lehűtötték gyorsan általában vízben vagy olajban, majd megeresztették. Ez a művelet nagyban befolyásolta a leendő penge minőségét. A hőkezelt pengét ezután a csiszolóműhelyben köszörülték, majd fényesre polírozták. A legjobb minőségű pengék, az úgynevezett damaszkolt pengék. A damaszkolás igazából nem más, mint kovácshegesztéssel sűrű, erőteljes ütések által összehegesztett, tömörített szénszegény és széndús acélszalagok, lapok, különböző keresztmetszetű drótok összekovácsolása. Nehéz, rendkívül pontos és gyors munkát igénylő művelet. A kovácshegesztés a szakma alfája és ómegája, aki ezt tudja, az mindent tud a kovácsolásról. Nagyon sokféle damaszkolási eljárás létezik. A legegyszerűbb néhány acélréteges pengétől a legbonyolultabb mintázatú pengékig. Egy egyszerű megoldás, mikor két acélréteg közé egy vasréteget helyeznek. Hogy ne keletkezzen oxidréteg a rétegek között, folyósító szert alkalmaztak, mely általában bórax, de lehetett más egyéb is. Az összerakott acélokat hegesztési hőmérsékletre hevítették, majd a megfelelő pillanatban néhány másodperc alatt nagyon gyors ütemben, erős ütésekkel összehegesztették. Fontos a gyorsaság, mert ha az acél túlzottan lehűl, akkor nem lesz sikeres a forrasztás. Ezután kettévágták, és újra összehegesztették. A kívánt rétegszám eléréséig ismételték ezt a folyamatot, mely elérhette a több milliót is. Az elkészült pengét szintén csiszolták, majd különböző módszerekkel láthatóvá tették a rétegek mintázatát. Szépségük és minőségük miatt a legértékesebbeknek tartották őket minden kard között. MARKOLATKÉSZÍTÉS A szablyák és kardok markolata többfajta anyagból (fa, csont, szaru, fém) készülhetett. Mivel az általunk készített szablya markolata szintén fából készült, így csak erre térünk ki. A fából készült markolat esetében a két félből kifaragták a 215