Szekeres Gyula szerk.: Hajdúsági Múzeum Évkönyve 11. (Hajdúböszörmény, 2008)
Horváth Tamás: Brassay Zoltán ideája. Adalékok Hajdúböszörmény fotótörténetéhez I.
Az ily módon történő feljelentés miatt - vidéken különösen gyakran - tartani kellett a társadalmi megítéléstől, Brassay mindig nevének vállalásával tette ezt meg. Természetesen hivatalos eljárást is kezdeményezett ez ügyekben. Iparügyi iratokból kitűnik, hogy jogtalan iparűzés miatt több alakalmommal is feljelentést tett a hatóságoknál. 3 3 A „Mi segít rajtuk?" címmel, megjelent nyílt levelében helyi szintű, kívülről jövő segítséget várt a gondok orvoslásához, elsősorban állami, községi, egyházi és társadalmi szervezetek megrendeléseitől. (Érdekes adalék, hogy ebben az írásában Brassay kétfajta kontárt különböztet meg: akinek van egyéb megélhetési forrása, „és azok az iparos segédek, akik a munkaalkalom teljes hiánya miatt zugvállalatokat csinálnak." 3 4) A háború utáni viszonyok védekezésre indították a kézműiparosságot, amely ezért érdekeinek védelmére kikényszerítette az 1922. évi ipartörvényt, ami az iparok egész sorát - így a fényképészetet is - képesítéshez kötötte. 3 5 Az oktatás megszervezésének első lépése az önálló fotós osztályok felállítása volt, mely 1926-ig váratott magára. Addig ugyanis a fényképész tanulók vegyes osztályokba kerültek, 3 6 ami azt jelentette, hogy a tudásukat csak a mestereik szavatolhatták. 3 év inasság és 2 év segédkedés kellett az iparos engedélyhez. 3 7 Ahogy azt Inkey Tibor is írja visszaemlékezésben: „A szerződés szerint három év volt az inasidő, s a második és harmadik évben már járt némi fizetés ... majd mint segéd még két és fél évet dolgoztam." 3 8 Brassay műtermében is elég sok tanonc megfordult, akik a helyi sajtóban feladott hirdetéseire jelentkeztek: „Egy jó családból való fiú tanulónak felvétetik Brassay fényképésznél", 3 9 „Jól családból való 2-3 gimnáziumot járt fiú tanulónak felvetetik Brassay fényképésznél." 4 0 A tanoncok általában 14-16 éves korukban kerültek Brassay műtermébe, és inaséveiket a tanoncszerződés megkötése után kezdhették meg. 4 1 3 3 Az ipartestület, mint törvényes szakképviselő a közvád szerepében jár el, a rendőri büntető bírói tárgyaláson büntetési indítványokat tehet, és mint szakképviselő az ítélet ellen fellebbezhet, holott ez a joga a feljelentőnek csak akkor van meg, hogyha egyszersmind károsult is, ebbéli jellegét azonban nehéz bizonyítani. HMHA.6060. Közigazgatási ismeretek iparosok részére 1941 37. p 3 4 HBV. XXXIX. évf. 33. sz. 1929. július 17. 2. p. 3 5 RÓNAI Dénes, 1982.194. p. 3 6 BÁN András, 1982.155-156. p. 3 7 RÓNAI Dénes, 1982.197. p. 3 6 INKEY Tibor, 1993.4-6. p. 39 HBV. XXXVII. évf. 53. sz. 1927. december 31. 8. p. 4 0 HBV. XXXIX. évf. 33. sz. 1929. augusztus 17. 8. p. 4 1 Lásd 1. számú melléklet 192
