Szekeres Gyula szerk.: Hajdúsági Múzeum Évkönyve 11. (Hajdúböszörmény, 2008)
Szekeres Gyula: Bocskai István „hiányzó" kultuszképei. Avagy, gondolatok és kiegészítések a „vidéki gyűjtemények" ismertségének hiányáról és okáról
Az elhatározás tényleges megvalósítását azonban meghiúsította egy újabb szabadságharc, immár az 1848-49-es. Viszont itt kell megemlítenünk egy, eddig méltatlan és egyben - mondhatni - példátlan ismeretlenségben leledző Bocskait ábrázoló festményt, amely így még egy „átfogó és egyértelmű" konklúziókat is megállapító „országos feldolgozásban" sem kaphatott helyet. 2 3 Egyben csak remélni tudjuk, hogy nem azért nem nyert létjogosultságot e fentebb említett öszszegzésben, mert egyszerűen „vidéki", vagy éppen a felkutatása már terepmunkát is igényelt volna, netán felborította volna az amúgy is gyöngécske lábakon álló tanulmány végkövetkeztetését. A nevezett festmény annak a Kiss Bálintnak 2* az alkotása, akinek Jablonczay Pethes János búcsúja leányától, című festménye a Magyar Nemzeti Galéria tulajdona. 2 5 A találgatások elkerülése helyett nyugodtan kijelenthetjük, hogy Kiss Bálint a maga Bocskai-ábrázolását 1868 előtt kellett, hogy elkészítse, így korábbinak kell tekintenünk a hajdúböszörményi Cserna festménytől. Azonban arra nem vállalkozunk, hogy a festmény elkészítési idejét pontosan behatároljuk, mivel a festmény nincs datálva, és a feltalálási helyén - a Tiszántúli Református Egyházkerület Püspöki Hivatalában - sem tudtak több érdemi információval szolgálni. 26 (lásd: 12. kép) Az időrendet követve, az 1843-ban történt hajdúböszörményi elhatározás csak 1893-ban öltött formát Csema-Károly festményében, amelynek különlegességét éppen az adja, hogy az országban ez az egyetlen olyan - a fejedelmet ábrázoló festmény, amelyen Bocskai koronája is megörökítésre került. 2 7 Cserna festményén tökéletesen formálta meg, mind a fejedelem koronáját, mind rangjelző díszbuzogányát. 2 8 A többi Bocskai-festménytől eltérően egyedüliként örökítette meg a fejedelem által használt címert, mely jobbjában nyílvesszőt tartó, hármas halmon ülő oroszlánt formáz, melynek farka több ágra fosztatott a Micbán hagyomány által. 2 9 2 3 Ide lásd a reflexiónkat kiváltó: Bocskai István alakja a képzőművészetben címet viselő „összefoglaló tanulmányt". BASICS Beatrix 2005.105-112. p. 2 4 Kiss Bálint (Szentes, 1802. december 29. - Pest, 1868. január 27.) Bővebben lásd: MŰVÉSZETI LEXIKON, II. kötet 1981. 642. p. Kiss Bálint címszava. Illetve: ZÁDOR Anna, 1952. 2 5 Lásd: Magyar Nemzeti Galéria: Ltsz.: 2749. (92*75,5 cm) 2 6 Itt jegyzendő meg, hogy Kiss Bálint 1834-ben Debrecenbe költözött, s majd csak 1837-ben telepedett le Pesten. Ez azonban nem zárja azt ki, hogy ezen időszakán túl is elkészíthette Bocskait ábrázoló festményét. 2 7 Korábban már szóltunk Holló Barnabás Bocskait ábrázoló szobrának talapzatáról, melyen szintén egyedülállóan - Bocskai koronájának domborműves formája található meg. 2 8 Vesd össze: SZEKERES Gyula 2004. 297-302. p. 2 9 Az ún. Micbán hagyományról bővebben lásd: SZEKERES Gyula 2004. 265-330. p. 169
