Szekeres Gyula szerk.: Hajdúsági Múzeum Évkönyve 11. (Hajdúböszörmény, 2008)
Horváth Tibor: Hajdúsági „Kunhalom" Kutatás
A környezetéhez viszonyítva kb. 2-3 m magas. K-Ny-i irányba egy hosszanti árok húzódik keresztül rajta, ami talán a Hajdúböszörmény-Balmazújváros közigazgatási határt jelöli. Tartalmaz ősgyep elemeket, de sajnos eléggé degradált. Főként gyom és közönséges lágyszárú fajok borítják és egy kiterjedt rókavár is található a halom tetején, ahonnan kitűnő kilátás nyílik a Virágoskúti tározóra. LYUKAS HALOM Korábbi leírásokban 1 4 Hajdúböszörménytől ÉK-re 6-7 km-re a Törökmetéllő halomtól 2 km-re írják. Megközelíthető a Hajdúböszörmény- Hajdúdorog műúton a 29-30-as km között K-felé fordulva a földútra kb. 2,5 km a műúttól. Ezen a területen viszonylag jól beazonosítható egy a környéknél magasabb kiemelkedés, de mivel ezt a részt teljes egészében művelik a feltételezhető halom is teljes egészében be van szántva, kivéve a rajta keresztül haladó földút és nyárfasor helyét. NAGYNYERGES HALOM Fekvését tekintve a Cégényi út és a Dorog-dűlő között található Nagynyergesrét mellett, a Dorogi műúttól 1,5-2 km-re, a Cégényi úttól csupán néhány száz méterre. A Nagynyergeshez vezető földút a halomtól 50-100 méterre halad el. A halom tetején pár száz négyzetméteres műveletlen terület található, de láthatóak itt is korábbi elhordás nyomai. A halom tágabb környezetét a Nagynyerges-rét kivételével művelik. A halom tetején és É-i oldalán néhány akácfa található ugyan, de ennek ellenére az egyik legértékesebb halom botanikai szempontból a hajdúböszörményi határban. Megél rajta a kunkorgó árvalányhaj és a macskahere is, amelyek egyértelműen az ősi lösz pusztagyep maradványai. NAGY RÓNA HALOM Csak régebbi katonai térképeken azonosítható be. Sem a leírásokban, sem a terepen nem lelhető fel. A valamikori lehetséges helye a térképek vizsgálata alapján a vidi-éri halastótól Ny-ra pár száz méterre lehetett. Sajnos a kutatás során nem sikerült beazonosítani. NAGY SÜLDŐS HALOM Korábbi kataszterben 1 5 Hajdúböszörmény határrészéhez írták le. A térképek, a terepi kutatás alapján és a mostani közigazgatási határ elhelyezkedése miatt 1 4 M. NEPPER I. - SÖREGI J. - ZOLTAI L. 1980.99. p. 1 5 HAJDÚSÁGI MÚZEUM ÉVKÖNYVE IV. 1980. 99. p. 16
