Szekeres Gyula szerk.: Hajdúsági Múzeum Évkönyve 11. (Hajdúböszörmény, 2008)
Szekeres Gyula: Bocskai István „hiányzó" kultuszképei. Avagy, gondolatok és kiegészítések a „vidéki gyűjtemények" ismertségének hiányáról és okáról
nieiDiigiiMiíipOBiiiicg Büsatgil^p^giíilia A páncélos alak jobb kezében buzogányt fog, melynek feje - csakúgy, mint bal keze - csípőjén nyugszik. A jobb vállán átvetett vörös köpenyének végét jobb kezének könyökhajlatába vetve fogja fel, nyakában az aranygyapjas rend jelvényét viseli. Jobb vállán átvetett zöld szalagot hord, fején vörös tetejű sapka. A bal oldalán lévő asztal mögötti oszlopon tíz sorba tördelve a következő felirat: „STE. / BOCHKAY. / D. G. / HUNGA. / TRANS / Q3. / PRIN. / ET. / SICU. / COMES" avagy „Bocskai István, Isten kegyelméből Magyarország és Erdély fejedelme, székelyek grófja.". 1 1 Az oszlop lábazatán lévő szövegben megörökítésre kerültek a kép megrendelői is: „Pingáltatta Ns Nzes és Vitézlő Czeglédy János 1 2 Feő Hadnagy Úr több előljáró társaival együtt tulajdon költségeken." A kép hátoldalán a készítőre és a készítés idejére vonatkozó utalást találunk: „anno 1816 / Pinxit Joans Szüts de Norko". Szüts János másik - szintén a fejedelmet ábrázoló -, de kisebb méretű, félalakos festménye a hajdúböszörményi Hajdúsági Múzeum tulajdona. A festmény ugyan nem szignált, de összehasonlítva a szoboszlói ábrázolással, egyértelmű a készítő azonossága. (8. kép) A megformált alakon csupán a bal kéz pozíciójában találunk különbséget, mely az itt nem a csípőn, hanem a szablyán nyugszik. A környezet kialakítása bár ugyanazon elemeket tartalmazza - asztal, rajta két tallér -, a kép bal oldalán található felirat némileg különbözik a szoboszlóitól, bár jelentésében azonos tartalommal bír: „STE / BOCHKAY / D. G. / HUNG. / TRAN S. I QUE I PRICEPSI ET ISICUIAI COMES." 1 1 „Stephanus Bochkay Dei Gratia Hungáriáé Transilvaniaeque Princeps et Siculorum Comes" azaz „Bocskai István, Isten kegyelméből Magyarország és Erdély fejedelme, székelyek grófja." 1 2 A család őseit már az 1702-es hajdúösszeírás is említi, bővebben lásd: NAGY László - NYAKAS Miklós 2001.91-92. p. 164
