Szekeres Gyula szerk.: Hajdúsági Múzeum Évkönyve 11. (Hajdúböszörmény, 2008)

Kopócs János: Hajdúböszörmény régi erődítései

templom épületének vizsgálata is, mely kimutatta a XVII. századi rétegben a templomot elpusztító tűzvész nyomait.

4

5 Ezzel gyakorlatilag bebizonyosodott, hogy a Habsburg udvar elvárásai túlzóak a hajdúvárosok katonai potenciálját illetően. Az 1681-es események után már Bécs számára is egyértelmű lett, hogy a hajdúk többé nem képesek betölteni azt a szerepet, amit a végvári rendszerben nekik szántak, de még magukat sem képesek hathatós segítség nélkül megvédeni. Viszont eddigre ennek már katonailag nem is volt akkora jelentősége, hiszen hamarosan, 1686-ban visszafoglalják Budát a 150 éves török uralom alól és megindulnak a visszafoglaló háborúk, melyek viharában a hajdúk már csak azért küzdhettek, hogy eddig elnyert kiváltságaikat az újonnan formálódó társadalmi berendezkedésben is megőrizhessék. Hajdúböszörmény erődítései pedig lassan eltűnnek, mert a török kor után többé már nem lesz rájuk szükség, nem a falakon kell megvédeni a hajdúk szabadságát, hanem az országgyűléseken. A település új fejlődésnek indul és a régi sáncokat elbontják és helyükön új utcák épülnek. Hajdúböszörmény ma több mint kétszer akkora területen terül el, mint a XVII. században és mivel a település a legutóbbi időkig megtartotta centrális elrendezését az egykori védművek ma már valahol a város középső része alatt vannak. Feltárásuk, rekonstruálásuk majdhogynem lehetetlen feladat, de azért remélhetjük, hogy egyszer talán lehetőség nyílik arra, hogy legalább részben sikerül bemutatni hol állhattak, hogyan is nézhettek ki. 4

5 Juan CABELLO- SIMON Anna 2005. Jelentés a Hajdúböszörmény, református templom kutatásáról 26. p. és 35. p. hibás 1684-es évszámmal. Lásd: HAJDÚSÁGI MÚZEUM HELYTÖRTÉNETI ADATTÁRA: HMHA. 8456 154