Szekeres Gyula szerk.: Hajdúsági Múzeum Évkönyve 11. (Hajdúböszörmény, 2008)

Kopócs János: Hajdúböszörmény régi erődítései

BEk ni oil mi a ni alius BUB -w) misa saille -Ralisa«! ez kedvelt hívének, Káliéi Egyed fia, Iván comesnek Kálióban tartott vásárát zavarta, de ez arra enged következtetni, hogy a megelőző időben már komoly forgalmat lebonyolító, vásártartó hely volt.

1

3 Kereskedelme valószínűleg ezek után is jelentős maradhatott és az átmenő forgalom vámjából származó jövedelem sem lehetett elhanyagolható. Érdekes, hogy amíg a fontos északi kereskedelmi út jelentősége nem lehetett kisebb a XIV. század folyamán sem, mégis a böszörményi vámmal foglalkozó oklevelek akkortól ismertek, miután 1411-ben Zsigmond király a debreceni uradalmat - a részét képező Böszörménnyel együtt Lazarevics István szerb despotának adta.

1

4 Tőle Brankovics György örökölte, míg 1450-ben Hunyadi Jánosnak engedte át zálogjogon, ugyanezen birtokokat a szerb despota. Ezek után 1504-ig, Corvin János haláláig a Hunyadiak birtoka maradt a debreceni uradalom és Böszörmény is. A vámjövedelmek jelentőségét jól hangsúlyozza Mátyás király 1459-es oklevele, melyben Silyegyháza és Pródegyháza pusztabirtokokat Albert csanádi püspöknek és fivérének, Hangach-i Sebestyénnek adja és az ide települő hospeseket mentesíti a Debrecenben és Böszörményben fizetendő vám alól. Egyben megparancsolja debreceni és böszörményi tisztjeinek és vámosainak, hogy a telepesek vámmentességét tartsák tiszteletben.

1

5 1462-ben Szilágyi Erzsébet, a király anyja is figyelmezteti a debreceni és böszörményi tiszteket és vámszedőket, hogy a bártfai kereskedőktől ne szedjenek vámot, mert azok vámmentesen közlekedhetnek.

1

6 Ha ezt összevetjük azzal a fent említett eseménnyel, hogy 1411-ben Zsigmond király Böszörmény települését minden tartozékaival, tehát ezekkel a vámjövedelmekkel együtt, adományozta Lazarevics Istvánnak világossá válik, hogy ezek a vámok már korábban, azaz a debreceni uradalomnak azon korszakában is megvoltak, amikor az még eredeti tulajdonosainak, a Debreceni-család tagjainak kezén volt. Azt nem tudni, hogy mikor keletkeztek, de ha már a XIV. században is szedték őket, akkor megkérdőjeleződik Lévai szilárd álláspontja a vár keletkezésének idejéről. Hiszen azt tudjuk, hogy a Debreceni-család alatt fejlődött óriásit Böszörmény és későbbi urai csupán egymás között cserélgették a birtokot és jövedelmeit. Nem lett volna-e indokolt akkor korábban erődítést építeni ezen a birtokrészen a vámok biztosítására és a nagy kiterjedésű birtokok igazgatási központjául? 1

3 Dl. 50793; A középkori Magyarország levéltári forrásainak adatbázisa; Arcanum Digitéka CD-ROM 1

4 A Zichy család okmánytára VI. köt. 92. reg. 146-148. p. 1

5 Dl. 75910; A középkori Magyarország levéltári forrásainak adatbázisa; Arcanum Digitéka CD-ROM 1

6 ARANYOS Lajos é.n. Szilágyi Erzsébet oklevelei, 4. p. 146