Szekeres Gyula szerk.: Hajdúsági Múzeum Évkönyve 11. (Hajdúböszörmény, 2008)

Nagy Sándor: A Hajdúkerület és bíróságainak viszontagságos esztendei a XVIII-XIX. században

„Ma egy éve, hogy mint a hajdú nép osztatlan bizalma által megválasztott főkapitánya a Hajdúkerületnek ünnepélyes fogadtatás közt érkeztem a kerületi székhelyre, s ha fölmerül lelkem emlékezetében hazám életének akkori derült ege s ha higgadtan meggondolom, hogy a jelen szomorú helyzetnek némi részben talán magunk is vagyunk okozói, a hazafiúi fájdalom mélyen aggasztó érzete fogja el keblemet, de azért hitem még sem ingadozik a jövő iránt, s a mily derült arccal köszöntött be főkapitányi hivatalom elfoglalásának évfordulati napja, ép oly rózsás színben tudom látni magam előtt hazám jövőjét, melynek felvirágzásáról, s naggyá és dicsővé lételéről még eddig nem tudtam kétségbe esni soha: mert ez iránt megnyugtatott hazánk fontos állása a Birodalommal szemközt, nemzetünknek a törvényességhez mindeddig tanúsított szigorú ragaszkodása, és végre a Fejedelem biztosító szent szava". És hogy hitében és reménységében nem csalódott, bizonyítja Fogách Antal udvari főkancellár 1861. február 16-án kelt leirata, mely szerint az adónak katonai erőszakkal történő behajtását megszüntető, valamint a Hajdúkerület közgyűléseinek az 1848 előtti formák szerinti megtartását megengedő uralkodói rendelet a napokban megjelenik. Forgáchnak „ezen kegyes leiratában - fűzte hozzá Sillye - letéve látom egy jobb jövő reménységének alapját nemcsak a Hajdúkerületre, hanem szeretett hazánkra nézve is Ezért bíztunk a gondviselésben és Őfelsége igazság szeretetében, s reméljük, hogy jönni kell és jönni fog egy jobb kor, mely után buzgó imádság epedez százezrek ajakán. Sillye Gábor 1862. március 27-én kelt iratával értesítette a hat hajdúváros tanácsát, hogy az udvari kancellária február 26-án kelt rendelete szerint a király engedélyezte a hajdúkerületi közgyűlés működésének megkezdését. Ezért a közgyűlést április 7. napjára összehívta, amikor is Kovács Miklós alkapitány elnökletével a Törvényszék az igazságszolgáltatást megkezdi. A főkapitány elrendelte, hogy a városok kapitányai küldötteiket utasítsák a törvényszék ülésén való megjelenésre, a fellebbezett perek iratait pedig terjesszék fel Kovács Miklós alkapitányhoz, a Törvényszék elnökéhez. A tisztiügyészi hivatal, a főkapitány rendelkezése alapján, a városoktól beérkezett bűnügyeket tárgyalásra előkészítette. Ennek megtörténte után, a Hajdúkerület Törvényszékének ülését, öt hónapi kényszerű szünetelés után, Kovács Miklós alkapitány 1862. április 7-én megnyitotta és a törvényszék tagjait komoly és higgadt tanácskozásra kérte fel. A hajdúkerületi törvényszék 1871. december 21-ig megszakítás nélkül működött, de ezen a napon az egységes állami bíróságok létrejötte folytán véglegesen megszűnt. es Uo. 474/1862. 141