Szekeres Gyula szerk.: Hajdúsági Múzeum Évkönyve 11. (Hajdúböszörmény, 2008)

Nagy Sándor: A Hajdúkerület és bíróságainak viszontagságos esztendei a XVIII-XIX. században

„Minthogy a Kerület ezen ingatag állásban tovább nem maradhat, meg kell történnie amit a végzet a Kerületre és reánk mért" - olvasható Sillye levelében. Ezért „hazafiúi őszinte bizalommal" arra kért választ a 16 kerületi tiszttől, hajlandók lennének-e áldozatot hozni a Hajdúkerület territoriális épségben megtarthatása végett, az egyes városok és a nép érdekében ezen nehéz idők alatt - a jelen állapotot csak átmeneti időszaknak tekintvén - állásukban megmaradni, míg a függőben lévő kérdések iránt a megnyitandó országgyűlés intézkedik. Elhatározásukról levele vételétől számított 48 órai határidő alatt kért választ. „Egy erkölcsi mondás igy szól: Hass, alkoss, gyarapits és a haza fényre derül. Azért vezéreljenek minket is elhatározásunkban az imádott haza szent szerelme és a szeretett kis honunknak, a Hajdúkerületnek, hol élnünk kell, jólléte és fel virágzása" fejezte be levelét a főkapitány.

6

2 Sillyének erre a felhívására a megmaradt levéltári iratok között csak egyetlen válasz található, Farkas Lajos tiszti alügyészé. Levelének lényege az volt, hogy hajlandó működését megkezdeni.

6

3 Nyilvánvaló azonban, hogy a többi megkérdezett sem hagyta válasz nélkül a főkapitány kérdését és ők is a kerületi közgyűlés működésének engedélyezése mellett foglaltak állást. A kerületi törvényszék büntető igazságszolgáltatásának szünetelése egyébként éreztette hatását a vagyon és közbiztonság megrendülésében is. A hajdúvárosok határaiban gyakrabban tűntek fel a lábasjószágok tolvajlásából élő kóbor személyek. A városi bíróságok ugyan működtek, de hatáskörükbe csak az „aprólékos ügyek" elbírálása tartozott, az állat lopásokkal okozott károk ezt az értéket jóval meghaladták. Akadozott a bűncselekmények elkövetését megakadályozó, illetve felderítő tevékenység is. Ezek a körülmények bátorítólag hatottak a tolvajokra is. Fontos közérdek fűződött tehát a kerületi közgyűlés működésének engedélyezéséhez, mert ez vezetett ahhoz, hogy a kerületi törvényszék megkezdhesse az igazságszolgáltatást. Sillye a 16 hivatali tiszthez intézett levélen kívül ezen a napon - 1862, január 13-án - a magyar királyi udvari kancellárhoz igen alaposan kidolgozott felterjesztést nyújtott be a kerületi közgyűlés összehívásának engedélyezése ügyében. Beszámolt arról, hogy a hajdúvárosok tisztviselőivel folytatott megbeszélései után több ízben is megkísérelte, hogy a kerületi tiszteket hivatalukban megmaradásra bírja, azonban a közbejött események összejöveteleiket megakadályozták. Ezenkívül előkészületekre is szüksége volt, hogy a használható erőket nemcsak a hivatal megtartásáért, hanem elvi tekintetből is megnyerhesse A tanácskozás csak most január 8-án tartotta meg. 6

2 Uo. 50/1862. 6

3 Uo. 83/1862. 139