Szekeres Gyula szerk.: Hajdúsági Múzeum Évkönyve 11. (Hajdúböszörmény, 2008)

Nagy Sándor: A Hajdúkerület és bíróságainak viszontagságos esztendei a XVIII-XIX. században

Sillye Gábor 1861. november 16-án igen részletes jelentésben számolt be Forgách Antal kancellárnak arról, hogy az október 26-án kelt betiltás értelmében a november 4. napjára kitűzött kerületi közgyűlést nem tartották meg, a tisztikar pedig működését megszüntette. Ő azonban kötelességének tartotta, hogy tisztségében megmaradjon, amíg állását és hivatalát „a legfelsőbb akarat másra nem ruházza át." Ismertette azokat a rendelkezéseit is, amelyeket november 8-án adott ki azért, hogy a kilátásba helyezett változások kezdetéig a rend fennmaradjon. November 11-én azonban megérkezett az uralkodónak a kormányzat új rendjére és a katonai bíráskodás életbe léptetésére vonatkozó legfelsőbb elhatározása. Ennek kihirdetése után a hajdúkerületi városok tisztviselői egymás után jelentették be lemondásukat. A főkapitánynak a városokhoz küldött körlevelével sikerült elérnie, hogy mindannyian kijelentették, a tisztán közigazgatási ügyeket mindaddig intézik, amíg a legfelsőbb intézkedés alapján az új tisztviselői kar helyét elfoglalja. A városi tanácsoknál a tömeges lemondást nem csupán a legfelsőbb intézkedés váltotta ki, hanem szerepe volt ebben az adók katonai karhatalommal történt behajtásának is. Ez a „nyomasztó eljárás" a népet vagyonától fosztotta meg, az alkotmányos tisztviselőktől pedig a régi, minden néven nevezendő hátralék behajtását és az új adó kivetésében és behajtásában való közreműködést személyes felelősség terhe alatt követelték meg. Hirdetményben tudatták a lakossággal, hogy az adók és a hátralékok behajtásának elmulasztása esetén a katonai adóbehajtók a városok és testületek jövedelméből, valamint vagyonából elégítik ki követelésüket. A katonai behajtók által megszállt Szoboszlóra és Nánásra, mint magán birtokosokra kivetett fejedelmi és fogyasztási s nagy összegű - Nánásra 26000 forint - adónemeknek 3 nap alatti befizetését követelték s azzal fenyegették meg a városok minden képviselőjét és tisztviselőjét, hogy ennek elmulasztása esetén házaikba 8-10 katonát erőszakosan beszállásolnak. A Hajdúkerület hivatali működésének személyi és dologi kiadásait a befolyt háziadóból fedezték. Ennek behajtását azonban legfelsőbb rendelkezés megtiltotta. A katonai adóvégrehajtás miatt a lakosság már az említett megtiltás előtt sem volt képes a háziadót megfizetni s a kivetett 22743 ft 34 krajcárból csak 12858 ft 40 krajcár folyt be. Ennek következtében a kerületi pénztár egy fillér nélkül maradt, pedig a tisztviselők még az elmúlt negyedévre sem kapták meg fizetésüket. Ilyen körülmények között nem tudták fedezni a rabok élelmezési költségeit, a hivatalukban ideiglenesen megmaradt tisztviselők, irodai személyek, szegődöttek és szolgák illetményeit, az irodaszerek és a tél beállta előtt szükséges beszerzések költségeit. 132