Szekeres Gyula szerk.: Hajdúsági Múzeum Évkönyve 11. (Hajdúböszörmény, 2008)

Nagy Sándor: A Hajdúkerület és bíróságainak viszontagságos esztendei a XVIII-XIX. században

Amikor tehát ebbeli akaratát és figyelmeztetését Magyarország minden hatóságával tudatja, kijelenti, hogy az 1790. évi 3. törvénycikk értelmében megkoronáztatását minél előbb teljesíteni óhajtja, a király iránt tartozó alattvalói hűség kötelezettsége azonban a hivatkozott 3. törvénycikk értelmében megkoronázásáig is épségben marad. 1.) A király elrendelte, hogy mindenütt, ahol a Birodalom határain kívül tartózkodó hűtlen és felségsértő vagy olyan egyéneket választottak bizottmányi tagoknak, akik a Birodalom ellenségeihez szegődve, a király és az állam ellen jelenleg is vétkes merényleteket terveznek, megválasztásukat tekintsék semmisnek és érvénytelennek. 2.) Megparancsolta, hogy az egyenes adók behajtásának s a közvetett adózásoknak megakadályozására irányuló mindennemű közvetlen vagy közvetett kísérletek és bárminemű új adókivetések felelősségre vonás terhe alatt mellőztessenek és minden efféle végzéseket rögtön szüntessenek meg s ennek foganatosításáról a Magyar Királyi Helytartótanácsnak haladéktalanul tegyenek jelentést. 3.) A jövő országgyűlési megállapodásig, illetve az országbírók által teendő ideiglenes javaslatok feletti királyi intézkedésig minden határozat érvénytelen, amely az Októberi Diplomában ideiglenesen fenntartott törvénykezési intézkedések megszüntetésére, vagy tevékenységük „megzsibbasztására" irányul. Utasítja az országban létező törvényszékeket, hogy a még hatályban lévő törvényeket és szabályokat az említett időszakig pontosan és lelkiismeretesen alkalmazzák, miután ezek az ország és egyesek érdekében véglegesen csak rendes törvényhozási tárgyalás útján, nem pedig egyoldalú helyhatósági határozatok által változtathatók meg, anélkül, hogy a jogi viszonyokat feloldhatatlan bonyodalmakba sodornák. 4.) Miután az1848-iki törvény átvizsgálását, illetőleg módosítását, megszüntetését vagy megerősítését, valamint azoknak az Októberi Diplomában írt elhatározásokkal történő kiegyenlítését az 1861. évi Szent György hó 2-ára összehívott országgyűlésre utasította és azoknak a tényleges életbe léptetése olyan kérdésekkel függ össze, amelyeknek egyoldalú elhamarkodott megoldása, az elmúlt idő alatt keletkezett s oltalomra számot tartó viszonyokat és érdekeket mind Magyarországban, mind a többi tartományban veszélyeztetné. Miután ezeknek a törvényeknek a hatályba léptetésével összekapcsolt kérdéseknek az elhatározása a legérettebb megfontolás és „meghányás" tárgya, mely sem egyeseket, sem egyes megyéket nem illethet meg, ennélfogva ezeknek a törvényeknek tényleges foganatosítása iránti minden kísérletet szigorúan megtilt és a legkomolyabb eszközökkel történő megakadályozását rendeli el. 107