Szekeres Gyula szerk.: Hajdúsági Múzeum Évkönyve 11. (Hajdúböszörmény, 2008)

Nagy Sándor: A Hajdúkerület és bíróságainak viszontagságos esztendei a XVIII-XIX. században

atactm

nimi

iBiinBinni |«>ii»»Lp|<»n»iîi A Kerület tisztviselői karának 17 tagját 1861. március 22. és 23-ik napjain választották meg. Valamennyi tisztségre 3-3 jelöltet állítottak, közülük 15 fő alkapitány, főjegyző, 2 aljegyző, egyikük egyben kiadó is, tiszti főügyész, tiszti alügyész, hadi, házi pénztárosok, számvevő, 4 táblabíró, mérnök, és várnagy - a leadott szavaztok többségével nyerték el állásukat. A levéltárnoki és a csendbiztosi tisztségre jelölteket illetően azonban a választók egyöntetűen a szavazás mellőzését követelték és közfelkiáltással választották meg újból levéltárnoknak azt a Gál Sándort, aki a törvénytelen korszakban megőrizte a Kerület pecsétjét, magánál tartotta a Levéltárban lévő okleveles láda egyik kulcsát és a nehéz időkben a közvagyon hű őrzője volt, valamint a csendbiztosi állásra Barcza Dánielt. A megválasztott tisztviselők a munkakörüknek megfelelő hivatali esküt a választók előtt nyomban letették.

2

1 A kerületi alkapitány, a tiszti fő és alügyész, a fő és aljegyzők valamint a négy táblabíró megválasztása biztosította a kerületi törvényszék megszervezésének a személyi feltételeit. Ehhez tartozott még, főként a büntető ügyszakban szükséges orvosi szakvélemények elkészítése végett a kerületi főorvosi állás betöltése, nemkülönben kerületi seborvos és kerületi bába alkalmazása is. Ezeknek az állásoknak a betöltése a következő, 1861. április 8-án tartott közgyűlésen meg is történt azzal, hogy e három állásra megválasztottak nem esnek a koronkénti választás alá

2

2 V. Miközben a hajdúvárosok egykori vezetőit és a lakosságot az alkotmányos élet visszaállítása végett szükséges városi és kerületi tisztviselők megválasztásának előkészítése foglalkoztatta, az országban a politikai légkör egyre feszültebbé vált. Az Októberi Diploma kibocsátását követően az 1860. október 23-án elkezdődött tüntetések folytatódtak. November 30-án, Nyíregyházán a nép leverte a középületek homlokzatáról a császári sasokat, az 1848. december 2-i trónfoglalás 12. évfordulóján pedig országszerte tüntetések voltak Ferencz József ellen. December 30-án, Pesten nemzeti megmozdulásra került sor s a nép itt is leverte a középületek homlokzatáról a császári sasokat. Ezeknek a tüntetéseknek nem kizárólag az Októberi Diploma volt a kiváltó oka, hanem sokkal inkább a császári adószedők sorozatos önkényeskedése és erőszakoskodása. Uo. 70-78. old. 2

2 Uo. 1861. április 8-i közgyűlés jegyzőkönyvének 54., 55. és 57. pontjai 91-93.old. 105