Szekeres Gyula szerk.: Hajdúsági Múzeum Évkönyve 11. (Hajdúböszörmény, 2008)

Nagy Sándor: A Hajdúkerület és bíróságainak viszontagságos esztendei a XVIII-XIX. században

Közkívánatra újra felolvasták a főkapitányt megerősítő leiratokat s ezt követően egyhangúan elfogadták a tisztiügyész indítványát, amely szerint a főkapitányi szabad választás jogát nemcsak sértő és korlátozni kívánó, sőt azt megsemmisíteni szándékozó kifejezések ellen jegyzőkönyvileg óvást keli emelni. A közgyűlés határozata leszögezte, hogy a Hajdúkerület törvényhatósággá alakulásának „ős idejétől, az 1669. évtől a mai időkig" a főkapitány szabad és független megválasztásának jogát folytonosan gyakorolta és ez a főkapitány választások okmányokon alapuló történetéből nyilvánvaló s ezt a jogát a jövőben is korlátlanul kívánja megtartani. „Az alkotmány védősáncai között ünnepélyesen ellene mond minden olyan kormányi törekvésnek, mely által e jogában gátoltatni, akadályoztatni vagy az 1847/8. törvények ellenében megszorittatni céloztatnék. "

1

9 A szóban forgó közgyűlésen nemcsak a főkapitányi választás módját illető királyi leirat, hanem az 1861. április 2. napjára kitűzött országgyűlés meghívó levele is éles tiltakozást váltott ki. A közgyűlés „általános örömmel és magasztos lelkesedéssel fogadta az országgyűlés egybe hivását ... de elkeseredéssel értette meg, hogy a legfelsőbb leirat az 1848-ik törvényeket... úgy a követ választás formáira, mint az országgyűlés helyére nézve kellő figyelemben nem tartotta, sőt az ezt rendelő IV. és V. törvénycikkelyeket megsértette, mely sérelmek megszüntetése, különösen pedig az országgyűlésnek Pesten leendő megtartása iránt közakarattal felírást intéz" a királyhoz. Ugyanezen a közgyűlésen határozták el, hogy mivel mind a városi, mind a kerületi tisztviselők ideiglenes, ezért zilált helyzete miatt sürgősen szükséges a tisztújítások megtartása, továbbá az országgyűlési képviselők megválasztása is, a szükséges intézkedések meghatározására, a főkapitány elnöklete alatt egy bizottságot hoznak létre. Ennek 12 tagját meg is választották azzal, hogy javaslataikat már a következő napon terjesszék a közgyűlés elé. Másnap a bizottság javaslatának meghallgatása után a közgyűlés úgy határozott, hogy az országgyűlési képviselők választását az 1848.évi V.tc. rendelkezései, nem pedig a helytartótanács útján megküldött Szabályzat szerint kell megtartani. A városokban a tisztújítás az 1848-ban kiadott belügyminiszteri utasításban előírtaknak megfelelően 1861. március 6. és következő napjain tartandók meg. A kerületi tisztújítást illetően pedig úgy döntöttek, hogy ennek határnapját a városi tisztújítást követően kell kitűzni. 1

9 Uo. Kgy.jkv.. 29-56. old. Az 1669. évszám téves. Az első főkapitányt, Désány Istvánt 1698. nov. 22-én választották meg és az udvari haditanács 1699. december 17-én erősítette meg tisztségében. Lásd: Nyakas Miklós: A hajdúkerületi főkapitány választási rendjének alakulása c. tanulmányát. In.: Hajdúsági Múzeum Évkönyve VII. (Szerk.: Nyakas Miklós, Hajdúböszörmény 1990) 54-55. old. 103