Nyakas Miklós szerk.: Hajdúsági Múzeum Évkönyve 10. (Hajdúböszörmény, 2001)
NYAKAS MIKLÓS: H. Fekete Péter kiadatlan sajtótörténete
92 Nyakas Miklós: H. Fekete Péter kiadatlan sajtótörténete közönségének, melyre még ma is, mint történelemre hivatkoznak még iskolázott emberek is. 5 0 Munkácsy Sándor ref. elemi iskolai tanító verseket írt a lapba. A lap által az év folyamán tárgyalt kérdések közül felemlítjük a Bocskayszobor felállításának, a g. katolikus templom építésének, az első takarék és hitelegyesület szervezésének ügyét, az utca szabályozás és elnevezés kérdését, sőt a lap egyik vezércikke hangsúlyozza egy polgári leányiskola létesítésének szükségességét is, hogy ez által a városban a nőnevelés ügye előbbre vitessék. II. évfolyam 1892. év . A II. évfolyam ugyancsak dr. Gacsó Kálmán szerkesztésében és Szabó Ferenc kiadásában indul meg. A lap helyzete nem lehet valami rózsás, mert a 3. számban közölt felhívásban a többek között ezt írja: ha kellőleg nem pártoltatunk, kényteleníttetünk a lapot beszüntetni. A 35. számtól kezdve Gacsó Kálmán dr. és Porcsalmy Gyula együtt szerepelnek a lapon, mint felelős szerkesztők, de a lap egyik híre Porcsalmy Gyulát már előbb is társszerkesztőnek mondja. A 40. számnál a lapfej betűje megváltozik, az eddigi keskenymetszésű betűket szélesebb gömbölyűek váltják fel, s a két felelős szerkesztő és a kiadó neve a lapcím alá kerül fel a lap végéről. A 41.-42. számon ismét a régi szedéssel van nyomva a lapfej, s a szerkesztők és a kiadó neve ismét a lap végére kerül, a 43. számtól aztán a 40.szám új betűs lap címe megmarad végég az egész évfolyamban. Ez az évfolyam legtöbbet a Bocskay-szobor felállításának ügyével foglalkozik, melyért lelkes vitákat folytat. A városi takarékpénztár, a hitelszövetkezet, a város utcái elnevezésének és fásításának dolgát is többször szóvá teszi a lap. Foglalkozik az építendő görög katolikus templom ügyével s egyéb egyházi és iskolai eseményekkel is, s cikket közöl a magasabb fokú leánynevelés érdekében. A tárca rovatot Porcsalmy Gyula árasztja el írásaival, melyben dagadozik tovább Boda Katalin rémhistóriája, majd Tiszaháti név alatt vagy betűjelzésekkel egyéb írásait helyezi el a lapban. A lap más helyi írói : Munkácsy Sándor /: versek :/ és Sebestyén Béla iskolai tanító. A lap irodalmi színvonala szinte állandóan hanyatlik, versnek mondott rigmusokkal szinte minden számban találkozunk. III, évfolyam: 1893. é v. Ez évfolyam első napjaiban ideiglenesen válságba kerül a lap, illetőleg annak kiadója: Szabó Ferenc nyomdatulajdonos, akié volt a lap tulajdonjoga is. Anyagi akadályok miatt csak a három első szám jelenik meg. Január 22.-én már nem jelent meg a lap. Ezt Gacsó Kálmán és Porcsalmy Gyula felelős szerkesztők által aláírt röpirat közölte a város közönségével, kijelentvén a szerkesztők, hogy a lap nem szűnt meg, s napok, esetleg hetek múlva ismét meg 5 0 Boda Katalin = Azóta is több kiadást ért meg. Népszerűségének titka valószínűen az, hogy helyi népmondákat is beledolgozott munkájába. Mint irodalmi alkotása a századvég romantikus prózájának vidéki terméke.
