Nyakas Miklós szerk.: Hajdúsági Múzeum Évkönyve 10. (Hajdúböszörmény, 2001)
NYAKAS MIKLÓS: H. Fekete Péter kiadatlan sajtótörténete
88 Nyakas Miklós: H. Fekete Péter kiadatlan sajtótörténete tán is emelkedhet Hajdúböszörmény, továbbá, hogy a határ természeti áldásai: az erdő, a gyümölcstennesztés és a gazdag gabonatermelés mind emelik a város jelentőségét. Elmondja a vezércikk, hogy az u.n. paraszt gazdák osztálya lakosságnak legerőteljesebb része, ez osztály ugyanis az, mely a nemesúri „dolce farniente",az édes semmittevés élveit nem ösmerve, egész életét test és lélekedző fáradhatatlan munkásságban tölti. Felemlíti a cikk, hogy még a szegény munkás nép is a művelődés előrehaladottabb útjára lépett, midőn az elemi iskola után még a latin középiskola azaz gimnázium osztályait is látogatja. A lap második oldalán rovatcím nélkül 1889. augusztus 26. keltezéssel hírek vannak. Az első hír cigányveszekedés címmel azt írja, hogy talán egy városban sincs annyi cigány, mint városunkban, s egy kapitánynak sincs annyi dolga velük, mint a mieinknek. Leírja azután a cigányoknak egy piaci veszekedését. - A következő hír azt a csodálatos bejelentést teszi, hogy Hajdúböszörményért két színigazgató is versengett, a bevezető sorokban azonban azt írja a szerkesztő, hogy alig hihető, hogy városunk színházlátogató közönségének tömege keltette a versengést. A következő hír egy festőművészről szól, aki bizonyos ígéretek után felszedett egy csomó előleget, s azután kereket oldott. - A negyedik, egyben az utolsó hír Újkatonák címet visel. Megtudjuk belőle, hogy városunkból ez idén 94 fiatal ember kínozta meg szívét legalább is 100 leánynak kétségbeesett helyzetével, s ugyanennyi anya hullatta könnyeit katonának bevált fia sorsáért háborúhíres időben. A következő közlemények: Tagosítás és Mezőgazdasági ismeretterjesztő rész. E két közlemény Vay Sándor gróf egy kis versével a második és a harmadik oldalt egészen betölti, a negyedik oldalon pedig Biztosítási ügy címmel a Foncierebiztosító társaság mérlegét ismerteti a szerkesztőség teljes két hasábon. Az újság papírnagysága 31-24 cm, tehát a rendes újság alaknál kisebb volt. Ez ismertetett mutatványszámot a Magyar Nemzeti Múzeum őrzi, sőt valószínű, hogy e szám unicum is, - s talán egyedüli bizonyságtevő egy nem sikerült lapindítás mellett. Ezt látszik igazolni az a tény is, hogy a következő évben meginduló lap maga előtt csak két helyi lapról tesz említést. 4 2 Mi lehetett az oka annak, hogy e lap nem jutott tovább az első mutatványszámnál? Azt gondoljuk, hogy nem más, minthogy nem volt a lapalapítóknak a várossal megfelelő összekötetése. A fővárosból induló, idegenek üzleti vállalkozásának látszó kísérlet lehetett, mit igazol nemcsak az idegen fővárosi kiadó, hanem bizonyára az általa kijelölt szintén idegen szerkesztő is. Ki volt a lapon a szerkesztőként megnevezett Seitz Tivadar? Nevével sem a lapalapítási kísérlet előtt, sem azután a város közéletében nem találkozunk, ismeretlen, idegen volt a közönség előtt, s az ilyen idegenekkel szemben Hajdúböször4 2 Hajdú - Böszörmény 1890.1. szám. (H. Fekete P. eredeti jegyzete)
