Nyakas Miklós szerk.: Hajdúsági Múzeum Évkönyve 10. (Hajdúböszörmény, 2001)

KOVÁCS LÁSZLÓ: Szarmata kori üvegkauri Hajdúböszörmény határából - 1. Kutatástörténet

A Hajdúsági Múzeum Évkönyve 2001 7 méltóztassék esetleg alkalmilag egy szakembert a megtekintéssel megbízni, aki itt le is fényképezhetné. Ha ennek bármi okból akadálya lenne, a sírmellékletekről készített rajzot bocsáthatnánk esetleg a múzeum rendelkezésére..."

1

0 A november 27-én kelt viszontválasz

1

1 a következőket tartalmazta: „...A jazyg sírleletekre vonatkozó szíves válaszát köszönettel vettem. Nagyon hálás lennék, ha Igazgató úr a szóbanforgó leletekről vázlatos rajzot küldene, amint azt levelében kilátásba helyezni szíves volt. Nem szükséges, hogy a rajzok nagy munkával elkészíttettek legyenek, inkább csak az a fontos, hogy a tárgyakat jellemzően ábrázolják..."

1

2 A levélváltás ezzel megszakadt, legalábbis a Magyar Nemzeti Múzeum Régészeti Osztályán őrzött 52/1940. számú dosszié több iratot nem tartalmaz. Lehetséges, hogy a kért rajzokat a lelet korhatározásában még ekkor is kételkedő Zichy István végül megkapta, s így annak honfoglalás kori voltáról maga is megbizonyosodhatott,

13 ugyanis amennyiben az említett monográfia egyáltalán Párducz Mihály munkája volt, akkor annak az 1941-ben megjelent első, majd 1944-ben kiadott második részébe hajdúböszörményi jazig sírlelet nem került. Csupán a sorozat harmadik, 1950-ben napvilágot látott kötetében szerepelt Hajdúböszörmény, ill. -Téglagyár lelőhellyel l-l edény, de azokat Párducz Mihály a debreceni Déri Múzeumból közölte,

1

4 vagyis a hajdúböszörményi múzeumban talán nem is járt,

1

5 más módon pedig az esetleges ottani jazig leletekről nem szerezhetett tudomást. állítsuk össze az eredeti fekvésnek megfelelően, amelyeket sikerült a földből felvenni. Leletünk így is szép és tanulságos elhelyezésbe kerülhet.": H. Fekete 1926. 1

0 MNM RO R 52/1940; HMA 6/1940; vö. Kovács 1981, 82: Anm. 4; Kovács 1984, 20: 4. jegyzet. 1

1 Ennek lényegét Fettich Nándor fogalmazta meg: „A városi múzeum ig.-nak levele alapján kérjünk vázlatos rajzokat. Hangsúlyozva, hogy nem szükséges nagyobb munkával készített rajzokat elküldeniök, csak jellemzők legyenek azok. 1940. nov. 25.": MNM ROR 52/1940. 1

2 MNM A R 52/1940; vö. Kovács 1981, 82: Anm. 4; Kovács 1984, 20: 4. jegyzet. 1

3 Nehezen érthető, hogy az elsősorban őskori régészettel foglalkozó, de honfoglalás kori leleteket is közreadó Roska Márton — vö. pl. Roska 1936; Roska 1941. — a jellegzetes, részleges lovas temetkezésű, szablyás honfoglaló magyar vitéz maradványainak korhatározásában ekkorát tévedett volna, az viszont H. Fekete Péternek a helyi vizsgálatra vonatkozó kézségessége alapján talán kizárható, hogy éppen a valóban rendkívül érdekes szarmata leleteket nem mutatta volna meg a múzeumát felkereső neves professzornak. 1

4 Lt. sz.: IV.78.1932.1., ill. 8.1941.2., vö. Párducz 1950, 58: Nr. 428-429, CXXXVIII. t. 6, CXXXVII. t. 10. Vaday Andrea szíves segítségét ezúton is megköszönöm. 1

5 Ezt egyebek között tanúsítja, hogy H. Fekete Péternek a későbbi múzeumi állományt megalapozó magángyűjteményébe elsőként 1924-ben „két szarmata sírból származó edény [jutott], amely a részvénytársasági téglagyárban pártolás közben került