Nyakas Miklós szerk.: Hajdúsági Múzeum Évkönyve 10. (Hajdúböszörmény, 2001)

NYAKAS MIKLÓS: H. Fekete Péter kiadatlan sajtótörténete

A Hajdúsági Múzeum Évkönyve 2001 71 H. FEKETE PÉTER KIADATLAN SAJTÓTÖRTÉNETE NYAKAS MIKLÓS E sorok írója akkor találkozott a Kossuth Lajos Tudományegyetem Könyvtárában őrzött kéziratos munkával, amikor Hajdúböszörmény sajtótörténetének megírására vállalkozott.

1 Az akkor készült munkámhoz a kéziratban maradt mű egyes vonatkozásait jól hasznosítottam.

2 A kéziratos munka számtalan olyan helyi és kortársi vonatkozást tartalmaz, amely érdemessé teszi arra, hogy nyomtatásban is megjelenjen, s erre értelemszerűen a Hajdúsági Múzeum Évkönyve a legalkalmasabb fórum. A Hajdúság Múzeum megalapítója ugyanis H. Fekete Péter volt, s itt az ideje annak, hogy életművét újragondolva, az életében oly sok vihart megélt sokszínű egyéniségét új szempontok alapján illesszük be az új évszázad történeti hagyományainak sorába.

3 1880-ban született Hajdúszoboszlón régi hajdúnemesi családból. Őse, Halasi Fekete Péter Szoboszló hajdúváros kapitánya, a letelepült hajdúság első nemzedékének megkerülhetetlen egyénisége volt. E családi hagyomány alapvetően meghatározta kötődését nemcsak szülővárosához, hanem a hajdúsághoz általában. Iskoláit szülővárosában, Debrecenben és Budapesten végezte. Miután polgári iskolai tanári oklevelet szerzett, 1907-ben Nagyváradon kapott állást az ottani Községi Polgári Fiúiskolában. Innen 1912-ben a nagyszalontai Községi Polgári Leányiskolához került igazgatónak. Nagyszalontáról 1922-ben távozott és két évig Gyulán volt igazgatóhelyettes, az ottani Társulati Polgári Fiúiskolában. Hajdúböszörményben 1924-ben telepedett meg, -bizonyos értelemben „hazatért", ahogy többször mondta, és az 1901-ben alapított Református Polgári Leányiskolának lett az igazgatója. 1943-ban ment nyugdíjba, s változatlanul itt élt azután majdnem haláláig. 1929-ben megnyitotta az általa szervezett, akkor Városi Múzeum 1 DEK MS. 63/1. 1 Nyakas M. 1983. 3 így például korabeli nekrológja is alapos felülvizsgálatra szorul: V.o. Dankó Imre Ethnographia 1967. évf.