Nyakas Miklós szerk.: Hajdúsági Múzeum Évkönyve 10. (Hajdúböszörmény, 2001)
EGYED ÁKOS: A hajdú és székely szabadságjogokról
54 Egyed Ákos: A hajdú és székely szabadságjogokról aki ezáltal teljes joggal örökössé vált, és ehhez nem kellett királyi vagy fejedelmi döntés, mert teljesen bevett gyakorlatként működött. Ez a székely örökösödés ugyancsak a katonai szolgálattétel kapcsán alakult ki; a lány férjhez mehetett /a nem katonáskodó/ jobbágyhoz, de a katonatartásra szolgáló családi birtok nem szállt át jobbágykézbe. 3/3 Az adómentesség a hajdúszabadságnak éppúgy sarkalatos tételét alkotta, mint a székelységnél. Ennek megőrzéséért harcolt a legkitartóbban a szabad székely társadalom is. Amikor Báthory Zsigmond újra fegyverfogásra szólította a közszékelyeket, kénytelen volt megígérni, hogy minden rendes és rendkívüli adófizetés, rovatai, kamaranyereség, tized és egyházi bér alól mentesíti őket. 2 1 Ha a Báthory-féle székely szabadságlevelet összevetjük a Bocskai-féle hajdú szabadságlevéllel, kiderül, hogy a hajdú szabadságlevél majdhogy szórói-szóra megismétli az említett székely szabadságlevélben írottakat. Konklúzióként tehát megállapítható, hogy Bocskai a székelyek és a hajdúk adómentességét egyformán fogta fel és kezelte. A korponai kiváltságlevél mentesítette a hajdúkat "minden rendes és rendkívüli" adó fizetése alól. 4/4 A hajdú szabadságjogok közt szerepel egy olyan tétel is, amely felmentette a hajdúkat minden más paraszti kötelezettség teljesítésétől. Minden bizonnyal a közmunkákra, a kötelező fuvarozásra, postálkodás alóli mentességre vonatkozott ez a szabadság. Ez az egyébként kimondottan nemesi privilégiumként ismeretes jog a székely szabadságnak is része volt, de a fejedelmi korban teljeséggel csak az egyenként is megnemesített, valamint lófői családok élhettek vele. Az olyan településekben, ahol jobbágyok nem laktak, a fent említett feladatok elvégzése a közszékelyekre, vagyis a gyalogrendre hárult. Mindazonáltal meg kell jegyeznünk, hogy ez a tétel mind a hajdúknál, mind a székelyeknél további kutatásokat és pontosításokat igényel. Bár a Bocskai-féle hajdú szabadságlevelekben nem szerepel, mégsem maradhat megemlítés nélkül az önkormányzati jogok kérdése. Forgách Simon felsőmagyarországi főkapitány 1613-ban 12 pontban szabályozta a hajdúvárosok önkormányzatát. Ez előírta, hogy miden város élén kapitány álljon, aki 12 esküdt segítségével mind a hadi, mind az igazságszolgáltatási feladatokat ellátja. A kapitány nem választott, hanem kinevezett személy volt. Igaz viszont, hogy 1698. november 22-én már főkapitányt választottak s ezzel létrejött a Hajdúkerület, mint a városokat összefogó igazgatási szervezett. 2 2 Ez már önkormányzatként működött. A székely önkormányzatról már korábban szóltunk. Itt csak kiegészítésként füzünk hozzá, néhány megjegyzést. A székely önkormányzat kezdetei tulajdonképpen a történelem homályába vesznek. A kutatók egy része azon a vélemé2 1 Székely felkelés, i. m. 125. 2 2 Nagy Sándor: i. m. 9.
