Nyakas Miklós szerk.: Hajdúsági Múzeum Évkönyve 10. (Hajdúböszörmény, 2001)

NAGY SÁNDOR: A hajdúkerületi törvényszék ítélkezési gyakorlata az ember élete ellen elkövetett bűncselekményekben. 1861-1871

A Hajdúsági Múzeum Évkönyve 2001 275' még 1868 júliusában és decemberében is halálbüntetés kiszabását indítványozta a főügyész, de a törvényszék az egyik esetben 20 évi, a másikban pedig 10 évi börtönt szabott ki. Az 1864-ben kimondott halálbüntetést az ügy rendkívüli körülményei kényszerítették ki A vád képviselői egyébként minden esetben eltúlzott mértékű börtönbüntetés kiszabását indítványozták, de ezeket a törvényszék egyetlenegy esetben sem teljesítette. így pl. 10 év helyett 5 évet, 5 év helyett 3 évet, 2 év helyett 1 évet szabott ki, arra is volt példa, hogy az ügyész 2 évi börtön kiszabását indítványozta, a törvényszék pedig felmentette a vádlottat. Az elkövethető valamennyi bűncselekmény közül az ember élete elleniek esnek a legsúlyosabb megítélés alá. Az anyagi javakban okozott károk pótolhatók, de a kioltott életek nem. A hajdúkerületi törvényszék bíráit a büntetések kiszabásánál ezekben az ügyekben is a mértéktartó emberiesség vezette. Nemcsak a gyászolók fájdalmát érezték át, hanem azt is számba vették, hogy akik felett ítéletet mondanak, milyen körülmények hatása alatt követték el cselekményeiket, melyek a terhükre és javukra figyelembe veendő tények. Mindezeknek a szempontoknak a gondos mérlegelésével szabták ki a büntetéseket, amelyek döntő többségét a fellebbviteli bíróságok is helyben hagyandónak találtak.